Báthory

-család (nyir-bátori ecsedi somlyói és szaniszlóffi gróf és oppelni herceg).

Történelmi nevezetességü kihalt családunk, mely a svéd származásu Gutkeled nemzetségből ered. Első ismert törzse a családnak a Salamon idejében élő Opos volt, kinek harmadizi unokája Bereck, hű szolgálatai jutalmául IV-ik Lászlótól a szabolcsi Arám, Kis-Báka és Bátor helységeket nyerte, s ez utóbbi helységről kezdé magát nevezni. Fiai közül kitünt: II. András váradi püspök; I. János és I. Lökös. E két utóbbi 1325. Báthory-család címere. Róbert Károlytól az -ecsedi uradalmat kapta. I. Jánós utódai: I. László és II. Lökös külön törzsek ősatyái lettek. Az előbbi 1351. szabolcsi főispán, nejével Medgyesallyai Annával a somlyói birtokot kapta hozományul. Unokájok, II. István, 1422. erdélyi vajda, később kir: asztalnok. Kéttös házasságából számos gyermeke származott, kik közül III. István, V. János I. és II. Miklós külön ágakat alapítottak. A két előbbinek ága másodunokáikban már kihalt, míg II. Miklóstól a fejedelmi ág következőképen származott le:

II. Lökös másodunokái közül kitünt I. István (megh. 1444.). 1423. kir. asztalnok, 1435. országbiró, öt év mulva szatmári főispán. A várnai ütközetben mint királyi zászlótartó esett el. Kettős házasságából származtak: II. Miklós (megh. 1506 kora legtudósabb férfiainak egyike előbb szerémi majd 1475-től váci püspök II. István erdélyi vajda; Margit, Szilágyi Mihály kormányzó neje, utóbb Bánfi Pálné; I. László (megh. 1474.) szatmári és zarándi főispán, utóbb nándorfehérvári kapitány, és III. András (megh. 1498.) az ágazat tovább terjesztője 1493-tól szatmári és szabolcsi főispán, II. Ulászló alatt koronaőr. Ő építteté s erősítteté meg ősi fészküket, a híres ecsedi várat. Nejétől Drágfy Juliától származott: III., István nádor; V. György, somogyi főispán 1505. Mint. kir. főlovászmester résztvett a rákosi gyülésen, és IV. András szatmári főispán, 1524. belgrádi bán részt vett a mobácsi ütközetben mely után L Ferdinándot segíti a magyar trónra, amiért 1527. tárnokmesterré tétetett, 1547. pedig az ország főkapitánya lett. Kétszer nősült: I. Kállay Borbálával, 2. Rozgonyi Katalinnal, kivel Csicsva, Cserép, Mogyorós, Rozgony, Thora és Varannó várakat kapta hozományul. Gyermekei közül kitünt: V. András (megh. 1566. okt. 4.) Szatmári, szabolcsi és liptói főispán, Ferdinánd híve s részéről több küldetésben járt. ő eszközlé ki Martinuzzival Izabella lemondását, melyért Castaldóval Erdély kormányzója lett s ott a János Zsigmond-pártiakat üldözi. Utóbb országbiró s a királyi hadak főkapitánya lett. Testvérei: III. Miklós (megh. 1585.) előhb a Zápolya-ház hive; de 1561. Ferdinánd hűségére esküszik, melyért 1563. szatmári, 1567. somtogyi főispán és országbiró lett; VI. György szabolcsi, szatmári továbbá szolnoki és krasznai főispán. 1552. Ferdinándpártjsn van, de 1556. Zápolya érdekében Váradot ostromolja, mely tetteért hütlenség címén Buják várát veszté. De ugyanezen évben Izabella királynő a magtalanul elhalt Drágfy Györgynek vagyonát neki adományozza. Nejétől, Báthory Annától származott Erzsébet (megh. 1614 aug. 21.) Nádasdy Ferencné, ki a csejtei várban elkövetett szomoru s rettenetes történetekről ismeretes, és V. István (szül. 1555, megh. 1605 jul. 25.) 1585. országbiró, majd szabolcsi, szatmári és somogyi főispán. Mint kitűnő diplomata s a csatamezők rettegett bajnoka volt ismeretes; 1605. elpártol Rudolftól, s a nemzeti ügy védőihez, a Bocskay-párthoz áll. Nejétől, Drugeth Fruzinától utódja nem maradván, benne II. Lökös törzse kihalt.

B. család (gagyi). Ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü Hától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.

Forrás: Pallas Nagylexikon