Batizfalvi

1. István, főgimnáziumi tanár, szül 1824 október 26. Rimaszombaton, középiskoláit 1824-42. az osgyáni és rozsnyói gimnázíumban, a magasabb tanfolyamokat Kézsmárkon, Szarvason és Sárospatakon végezte. A szabadságharcban tevékeny részt vett. A harc lezajlása után tanár lett Rozsnyón s 1860-ban Budapesten az evang. főgimnáziumban. Pedagógiaí műveket és tankönyveket irt, melyek több kiadást értek. Mnnkái: Történeti életrajzok, Pest 1852; Aranybánya, u. o. 1852 (mindkettő Ballagi Károllyal); Magyar királyok és vezérek arcképcsarnoka,. u. o. 1863: A magyarországi prot. egyház története, 1888. és számos iskolai tan- és kézikönyv. Szerkesztette a Heckenast által 1859-64 közt kiadott Ismerettárt (10 k.) Az 1861-ki magyar orsz. gyülés 3 köt. (Pest 1861.), A Magyar Nép Lapját 1863, s Ballagi Mórral 1861-63-ig a Házi kincstárt.

2. B. Sámuel orvos, a testegyenészet magántanára a budapesti egyetemen, a m. t. akadémia l. tagja, szül 1826. Rimaszombatban. Résztvett a szabadságharcban. 1849-ben kezdte meg orvosi tanulmányait, 1855-ben avattatott doktorrá, 1864-ben kórházi segédorvos, 1855-ben Balassa sebészeti tanszéke mellett tanársegéd lett, 1856-ban tanulmányutat tett kültföldön és ez alkalommal meglátogatott minden hiresebb egyetemet, 1859 óta egy sebészi és testegyenészeti magángyógyintézetet tart fenn, mely utóbb hidegvizgyógyintézettel is kiégészíttetett. Értekezésein és statisztikai közleményein kivül, melyek szaklapokban jelentek meg, nagyobb munkái: Növénytan vagy a növénygyüjtés, szárításának egyszerü módja. Pluskal J. után. Gyakorlati testegyenészet stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon