Bátorság

az a lélekhangulat, a belsőnek az az energiája, mely a fenyegető veszélyektől meg nem ijed, hanem azokkal szembe száll. A bátor a vakmerőtől abban különbözik; hogy ok nélkül nem keresi a veszélyt, mig a vakmerő a veszélyt magáért a veszélyért szerzi. Élénk képzelem, mely a döntő pillanatban a veszély képét erősen fokozza, könnyen bátortalanná tehet. Az erkölcsi bátorság meggyőződéseink őszinte nyilvánitására vonatkozik, ha olyankor történik, mikor abból ránk veszély, kellemetlenség, üldözés stb. hárulhat. Ennek ellentéte az ugynevezett meggyőződéseinkkel való kérkedés, mikor minden ok és veszély nélkül fitogtatjuk mások előtt. A szellem hősiességét a szinházi Kátók, a meggyőződéseiket zörgető pedansok csak majmolják.

Forrás: Pallas Nagylexikon