Báttai apátság
szt. Mihály arkangyalról címzett benedekrendi apátság a
pécsi egyházmegyében, Tolna vármegyében, ahol a Sárviz a Dunába ömlik. A B.-t
szt. László alapította, a XIV. század elejétől a kalocsai érsekek lefoglalva
tartották az apátság Apáti, másként Nodyarki nevü faluját, mely évenként 300
ezüst márkát jövedelmezett. A pécsi püspök és káptalan Navad mezővárost és hat
kisebb helységet foglalt le belőle. Két világi úr: Aegidius dictus de Bocolara
és Stephanus dictus de Curnisse pedig kegyuri jogokat kövételt magának az
apátság fölött s ezt egyre-másra fosztogatta. Az apátság panaszával XII.
Benedekhez fordult, ki az ügy elintézését az esztergomi érsekre bizta. A
mohácsi ütközet előtt II. Lajos király az apátság területén, Battán rendelte
Tomory érseket és Zápolya Györgyöt fővezérekké. A mohácsi vész után rabló
törökök dúlták föl az apátságot, melynek gazdag egyházi öltönyeit és egyéb
drágaságait a lakosoktól Máté szent-mártoni főapát átvette s a főapátság
kincstárába elhelyeztette. Az apátság sokáig elhagyatva állott. 1617-ben II.
Mátyás Zlatinay Györgynek adományozta kinek közvetlen utódja Veresmarty Mihály
pozsonyi kanonok volt. A törökök kiüzetése után szt. Ferenc rendiek kapták. A
bencések több izben kérték vissza s bár I Lipót és III: Károly kedvező
igéreteket tettek nekik, kivánságuk nem teljesült. 1728. Kollonich Zsigmond
bécsi érsek kapta B.-t, ki ott új templomot építtetett. Mária Terézia az általa
alapított Teréziánumnak adományozta, melyet ekkor Jézus-társaságiak igazgattak.
II. József császár a renddel együtt a Teréziánumot is föloszlatta s a B.
jövedelméből ösztöndíjakat alapított. Mikor a Teréziánum visszaállíttatott,
visszakapta az apátság javait is. (V. ö. Koller, Historia episc. Quinque-Eccl.
II. 467.; Czinár, Monasteriologia, I. 228. Danielik, Emlékkönyv, II. 380.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|