Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baudisain... ----

Magyar Magyar Német Német
Baudisain... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Baudisain

1. Adalbert gróf, német iró, született 1820 jan. 25., megh. Wiesbadenben 1871 márc. 28. Két évig (1849-50) főhadnagy volt a schleswigholsteini seregben. Irt regényeket, melyek közül a legismertebbek: VII. Keresztély és udvara (1868) és Welser Philippina (1864), de ezek sem nagy becsüek. Fontosabb a schleswig-holsteini háboruról irt két műve (1862 és 1863).

2. B. Farkas Henrik Frigyes Károly gróf. német műfordító, szül. Rantzauban 1789 jan. 30., megh. Drezdában, 1878 ápr. 4. Egyetemi tanulmányainak befejezte után 1810-14-ig mint dán követségi titkár működött Stockholmban, Bécsben és Párisban, közben 1813. német nemzeti érzelme miatt félévi várfogságot szenvedve. Később nagy utazásokat tett, mire 1827. Drezdában telepedett meg, hol főleg Tieck Lajossal (l. o.) lépett bensőbb baráti viszonyba. A Schlegel Ágost Vilmostól (l. o.) megkezdett és Tiecktől folytatott hires német Shakespeare-fordítás számára tizenhárom darabot fordított le, azonfelül Shakespearenek tulajdonított négy történeti drámát (1836). Azután lefordította Ben Jonson és iskolájának színműveit, értékes irodalomtörténeti magyarázatokkal

(1836, 2 köt.), több középfelnémet költeményt (Iwein 1845, Wigalois 1847), Moliére vigjátékait (1865-67, 4 köt., ötlábu jambusokban), Coppée Ferenc két drámáját (1874), Carmontel és Leclerques dramatizált közmondásait és vigjátékokat Gozzi- és Goldonitól (1877). A német műfordítók sorában egyike a legjelesbeknek, aki az átültetett eredetieknek minden jellemző vonását találóan tudta visszaadni.

3. B. Farkas Vilmos Frigyes gróf, német teologus, szül. Sophienhofban, Kiel mellett, 1847 szept. 26., a lipcsei teologiai fakultáson 1874. habilitáltatta magát. 1876-ban Straszburgba hivták, ahol 1880. rendes tanár lett. 1881. ugyanily minőségben Marburgba ment. Művei közül felemlíthetők: Translationes antiquae libri Jobi quae supersunt (Lipcse 1870): Eulogius und Alvar (u. o. 1872); Studien zur semitischen Religionsgeschichte (u. o. 1876-78, 2 köt.). Dia Gesch. des alttestamentlichen Priestertums untersucht (1889).

4. B. Farkas Henrik gróf, tábornok a 30 éves háboru idejében, szül. 1579. megh. 1846., régi, a felső Lausitzból származó család sarja. Eleinte dán, a lübecki béke után svéd, utóbb pedig szász szolgálatban harcolt. Magdeburg ostrománál megsebesült, minek következtében kénytelen volt visszavonulni a hadi szolgálattól. Nejétől, Rantzau Zsófiától (1635) származott gyermekei Holsteinban nagy vagyonra tettek szert s hasonnevü unokája 1741. birodalmi grófságra emeltetett. A B.-család lausitzi ága 1682. halt ki. V. ö. Allgemeine Deutsche Biogr. II.

5. B. Ottó Frigyes Magnus gróf, schleswig-holsteini tábornok, az előbbinek öccse, szül. Rantzauban 1792 jan. 5., megh. Teplitzben 1865 jan. 25. a schleswig-holsteini fölkelésben (1848) honfitársaival tartott. A Bau mellett vivott szerencsétlen ütközetben két órán át küzdött a tulnyomó ellenség ellen, miáltal a derék had visszavonulását könnyíté meg. Sulyos sebeket kapott Kolding (1849) és Idstedt mellett (1850). Bátorság és lovagiasság jellemzé, annyira, hogy ő volt a hadsereg legnépszerübb tisztje. Midőn hazája ujból dán uralom alá került, kivándorolt s azóta többnyire Hamburgban és Drezdában élt.

6. B. Ulrik gróf, szül. 1816 febr. 22., dán őrnagy. Regényei: Ronneburger Mysterien (Stuttg. 1869); Das Damenstift (1875). Vigjátékait Kleinigkeiten tör das Theator c. alatt adta. ki 1863. legjelesebb darabja az Ein Abentener auf den Eisenbahn c. bohózata.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is