Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Baumbach... ----

Magyar Magyar Német Német
Baumbach... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Baumbach

1. Károly Adolf; német politikus, B. Rudolf költőnek, öccse, szül. Meiningenben 1844. febr. 9. Miután jogi tanulmányait Jena-, Heidelberg-, Lipcse- és Berlinben bevégezte (1862-65), a politikai pályára lépett és megbarátkozott Lasker-ral, 1880-ban pedig mint Meiningenben megválasztott képviselő a nemzeti szabadelvü párthoz csatlakozott. E pártból 1880. aug. havában lépett ki és a haladó párthoz szegődött. 1884. és 1890-ben a berlini V. kerület választotta meg a birodalmi gyülésbe képviselőnek. Mint a német haladó párt kiválóbb tagja a birodalmi gyülés másodalelnöke lett (1890 máj. 7.). Még ugyanazon évben Danzig városa főpolgármesterévé választotta és 1891 jan.-ban e város az urakházába küldte. Irodalmilag is működött; megirta a népszerü Staats-Lexikon-t (Lipcse 1882), és számos kisebb értekezést a Volkswirtschaftliche Zeitfragen c. vállalat számára. Tagja a nemzetközi béke-ligának és 1892 elején a római nagygyülés alkalmával hathatós beszédet mondott ez ügyben. 1893 febr. 23. azt indítványozta a birod. gyülésen, hogy ezentul nők is léphessenek az orvosi pályára, de leszavazták.

2. B. Lajos, született 1798. április 22-én, meghalt 1883 január 26. A hesseni rendi gyülésnek katonai dolgokban mérvadó tagja, 1848. elnöke volt. Az alkotmányos monarkia hive vala. Tagja volt az 1848-49-iki frankfurti parlamentnek is. De elégedetlen levén hazája politikai viszonyaival, eladta jószágait és családjával Észak-Amerikába költözött, ahol mint több német államnak konzula működött. Briefe aus den Vereinigten Staaten in die Heimat c. műve Kasselben jelent meg 1851., folytatása pedig 1856. V. ö. Allg. Deutsche Biogr. II. köt.)

3. B. Rudolf; német költő, született Kranichfeld thüringiai faluban 1841 szept. 28. Egy ideig tanár volt Grácban, utóbb Triesztben, mire nagyobb utazásokat tett, a Keleten is; jelenleg Meiningenben, kizárólag az irodalomnak él. Kisebb dalai s románcai, valamint nagyobb epikai költeményei s prózai elbeszélései: Enzian (humoros dalok, 1875), Zlatorog (alpesi monda, 1877), Lieder eines fahrenden Gesellen (1878), Frau Holde (népmonda 1881), Sommermärchen (próza, 1882), Abenteuer und Schänke alten Meistern nacher zählt (verses elbeszélések 1883), Der Bote des Todes (költői elbeszélés 1884), Truggold (regény, 2. kiad. 1883) stb. mind rendkivüli tetszésben részesültek és részben igen sok kiadást értek. Friss tehetség, mely gazdag humorát és féktelen életkedvét a legszebb formákba öltözteti. Műveit népies jelleg, bájos nyelv és verselés, behizelgő könnyedség jellemzik. De e jelességei sokszor felszinességre és ürességre csábítják. Későbbi dolgozatai érettebbek és mélyebbek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is