Baumgarten

János Keresztély Gottlob, segesvári orvos, született Luckauban, Alsó-Lausitzban 1765. április 7., megh. Segesvárott 1843 dec. 9. Tanulmányait szülővárosában, a drezdai orvosi kollegiumon s a lipcsei egyetemen végezte, 1790. a bölcseleti s 1791. az orvosi tudományok doktora lett. Ezután Bécsben két évet töltött, innen Erdélybe költözött és 1793 jul. 4. érkezett Nagy-Szebenbe. 1794. okt. 1. az uj-egyháziak, 1801-ben pedig a segesváriak orvosa lett. E hivataláról 1807-ben leköszönt, hogy háborítlanul élhessen a tudománynak. Erdély érdekes, de a tanulmányozónak számos nehézséget és kételyt okozó flórájáról ő irt először máig is értékes forrásművet. Bejárta, átkutatta Erdély flóráját, különösen az erdélyi havasokat, élénk összeköttetésben állott a leghiresebb füvészekkel s oly hirnévre tett szert, hogy Lipcsében egyetemi tanszékkel kinálták meg, mit ö el nem fogadott. Mint orvos is nagy hirben állott. 1829-ben ismét elfoglalta orvosi tisztségét, melyet 1841-ig viselt midőn szélhüdés érte. Tagja volt a lipcsei Linné-társaságnak és a pesti egyetem orvosi karának. - Főbb munkái: 1. Sertum Lipsicum seu stirpes omnes, praeprimis exoticas circa urbem olim maximeque plantatas digessit atque descripsit (Lipcse 1790). 2. Flora Lipsiensis, (u. o. 1790). 3. Dissertatio politicophys de arte decoratoria. Pars I. (u. o. 1791). Dissertatio inaug de corticis Ulmi campestris natura, viribus usuque medico (u. o. 1791). 5. Enumeratio stirpium Magno Transsilvaniae principatui proeprimis indigenarum (3 kötet) Vindobonae, 1816. (a 4. kötetet N-Szebenben Mantissa prima et Indices cimen, 1846-ban Fuss Mihály adta ki.) Herbarium patrium és Herbarium universale cimü gyüjteményeit (1850) az állam megvásárolta s Fuss Mihály a kultuszminiszterium intézkedésére 1851-ben Segesvárról Nagy-Szebenbe szállíttatta, s itt a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften gondozása alatt volt. Mintegy 8 esztendö mulva a király a helybeli kir. főgimnáziumnak adományozta, s máig is itt öriztetik.

Forrás: Pallas Nagylexikon