Baumstark

1. Antal, ném. filologus, szül. Sinzheim badeni faluban 1800 április 14., megh. mint egyetemi tanár és a filologiai szeminárium igazgatója (1871 óta nyugalomban) Freiburgban 1876 márc. 28. Főmüvei a Tacitus Germaniájára vonatkozók: Urdeutsche Staatsalterthümer (1873), Ausführliche Erläuterung der Germania (1875 és 1880), és a Germania kiadása (1882) és fordítása (1876). Mint a badeni tanárképző igazgatója kitünő munkásságot fejtett ki; e működése köréből való nehány könyve is: Zur Neugestaltung des badischen Schulwesens (1862), F. A. Wolf und die gelehrte Schule (1864) stb. Hermann vom Busche álnév alatt jelentek meg tőle: F. K. von Moser (élet- és jellemrajz, 1846) Die freie religiöse Aufklärung (1846, 2 köt.) és Populäres Staatslexikon (1847-51). Önéletrajzát fia, Reinhold, adta ki (1876).

2. B. Ede, német politikus és nemzetgazdasági iró, született Sinzheim faluban 1807 március 28. meghalt Greifswaldban 1889 április 8. 1838-ban rendkivüli, 1843-ban pedig rendes tanára lett a greifswaldi egyetemnek, átvette egyszersmind az eldenai mezőgazdasági akadémia vezetését is és e tisztét 1876-ig, az akadémia megszüntéig meg is tartotta. Mint politikus 1848-ban tagja volt a porosz nemzetgyülésnek s 1850-52. Manteuffel politikája ellen küzdött; 1859-től a porosz urakházának volt nemzeti szabadelvü tagja s itt a greifswaldi egyetemet képviselte. Kisebb értekezéseit mellőzve, ide igtatjuk munkái címét: Sully"s Verdienste um das französische Finanzwesen. Mannheim 1827; Staatswiss. Versuche üb. Staatscredit, Heidelberg 1833; Kameralistische Encyclopädie, Heidelberg 1835; Volksw. Erläuterungen z. Ricardos Grundgesetz d. Volkswirtschaft (1838), ezt 1837-ben Ricardo német fordítása előzte meg; Über staats- und landwintschaftliche Akademien, 1839; Einleitung in das wissenschaftliche Studium der Landwirtschaft, 1858 stb.

3. B. Hermann, német prot. teologus, szül. 1836 szept.-ben, megh. Cincinnatiban 1876 febr. 2-án. Heidelbergában és Lipcsében protestáns teologiát tanult. 1860-ban Észak-Amerikába ment és Saint-Louisban a lutheránus Concordia College tanáa lett. Majd áttérve a katolikus hitre, mint szerkesztő Cincinnatiban élt. Müve: Geschichte der christlichen Kirche, St.-Louis 1867, 1 köt. s a Reinhold B.-vel közösen irt Unsere Wege zur katholischen Kirche. - Fivére. 2. B. Keresztély, szül. 1839 aug.-ban; Tübingában és Heidelbergában protestáns teologiát tanult, lelkész lett Haagban (Baden), s 1880-ban Auggenben. Müvei: Christliche Apologetik auf anthropologischer Grundlage, Frankfurt 1872-79, 2 köt.; Das Verhältniss zwischen Kirche und Staat, Heidelberg 1873, és Zum kirchlichen Frieden, Strassburg 1880. - Egy másik fivére, 3. B. Adolf; szül. 1834-ben, törvényszéki ügyész Karlsruheban; egy brochure-t irt: Was is das Recht? címmel (Mannh. 1874).

4. B. Reinhold Lajos, német iró és politikus, B. Antal fia, született Freiburgban 1831 aug. 24., jogot végzett és sokfelé volt biró, 1884. óta törvényszéki tanácsos szülővárosában. A vatikáni zsinatot Gedanken eines Protestanten (1868) c. ultramontán szellemü irattal üdvözölte (magyarul: Egy protestáns gondolatai az egyesülésre felhivó pápai kibocsátvány felett. Eperjesy Ferenc, Eger 1869. Érseki liceum), mire 1869. a kat. hitre tért és a badeni képviselőházban a kat. érdekeket lelkesen képviselte. De a francia-német háboru után az állam érdekeit védte s heves összeütközésbe került a kat. párttal, mire a politikai élet terét elhagyta. Munkái legnagyobbrészt Spanyolországra vonatkoznak. Számos politikai röpiratának főgondolata, hogy német hazafiság és kat. hithűség jól összeférnek, mit azonban ő maga saját politikai pályáján éppen nem tapasztalt, azért végre mint német hazafinak szakítania kellett a német centrum-párttal.

Forrás: Pallas Nagylexikon