Bay

Mihály (Michael Bajus, tulajdonképen de Bay), kat. hittudós, a löweni egyetemnek hírneves tanára, szül. Melinben Hennegauban 1513., megh. 1589 dec. 1. 1550 óta a löweni egyetemen a szentírás tanára, amely minőségben működött haláláig. Jeles tehetségei és feddhetetlen jelleme nagy tekintélyt szereztek számára; 1578. a löweni egyetem korlátnokává nevezték ki, majd később a spanyol király Németalföld főinquizitorának tette meg. Kora a heves hittani vitatkozások kora volt. Tantételeit a szent-atyák és különösen szt. Ágoston tanaira akarta alapítani, azonban tételei közül már 1560. a párisi hittani kar 18-at kárhoztatott. Időközben a trienti zsinatra küldetett Heszelsszel együtt, azonban a vitatkozások ez idő alatt sem szűntek meg Belgiumban, ugyhogy végre V. Pius pápa kénytelen volt «Ex omnibus afflictionibus» c. bullájában 1567 okt. 1. Bajus tételeiből 79-et tamquam haereticus, erroneas, suspectas, temerarias, scandalosas et in pias aures offisivas, kárhoztatni; bár kiméletböl Bajus neve nem volt a bullában megemlítve. Bajus 1570. aláirta e bullát, de követöi közül többen kétségbe vonták a bulla hitelességét, ugyhogy XIII. Gergely pápa kényszerítve volt elődjének bulláját Provisionis nostrae c. bullájában hitelesnek nyilvánítani és megerősíteni 1579 jan. 29. Tanait, amelyek a janzenizmus felé hajlanak, bajanizmus néven ismerjük. Bajos XIII. Gergely bulláját is aláirta és elfogadta, ugyhogy Toledo Ferenc, pápai követ később bibornok felkiáltott: Fateor et Fatebor, nihil me vidisse Bajo doctius, nihil Bajo humilius. Munkáit Gerberon Gábor, a hires maurinus adta ki 1696. Az ugynevezett Collegium Bajanumot, mely szegény tanulók nevelésére szolgál, nem Mihály, hanem unokaöccse Bay Jakab hittanár (megh. 1614) állította fel.

Forrás: Pallas Nagylexikon