Bayer

1. József Ágost, Görgey táborkarának főnöke, szül. Pesten 1821 márc. 19., megh. Gleichenbergben 1864. jun. 11. Iskoláit a bécsi katonai mérnöki akadémián végezte. Miután egy ideig mint a kadétiskola tanára müködött, 1843. elhagyta a szolgálatot. Külföldre utazott, összeköttetésbe lépett a német és svájci radikálisokkal. Hazakerülve felajánlotta szolgálatát a betörő horvátok ellen. Fontosabb hatáskört akkor nyert, midőn a felső-dunai seregnél a váci proklamáció után táborkari főnök lett. A hires téli hadjárat terve, mely a bányavárosokon át kivitte a tábort az ellenség köréből és előkészítette a későbbi diadalokat, tőle eredt. Buda ostromának terveit is ő dolgozta ki. Vezére általában igen nagy bizalommal viseltetett iránta, de a többi honvédtábornokok többnyire idegenkedtek tőle és némileg egy katonai kamarilla lelkének tekintették őt. Világosnál ő is fogságba jutott, a hadi törvényszék halálra ítélte, de e büntetést 18 évi várfogságra változtatták. Nem sokkal Haynau bukása előtt, 1850 juniusban kiszabadult. Azóta többnyire irodalommal foglalkozott. Megírta (németül) Buda két ostromának (1686 és 1849) történetét, Némedy József álnév alatt. A krimi háboru idején a Pesti Naplóba irt katonai cikkeket.

2. B. József, tanár, szül. Baján 1851 nov. 23. Középiskoláit szülővárosában, az egyetemet pedig Budapesten végezte; 1873-74. a mintagimnáziumban gyakorló tanárjelölt lett, két év mulva pedig a budai gimnáziumban Ribáryt helyettesítette, majd Sopronba ment a Csöndes-féle intézetbe. 1877. tolnokká nevezték ki a budapesti főigazgatósághoz, 1890. az V. k. kat. főgimnáziumhoz nevezték ki. Még egyetemi hallgató korában, 1871. Arany J. balladáinak széptani jellemzése stb. című pályamunkájával dicséretet nyert. Tanügyi, szépirodalmi, szinészettörténeti és más cikkeket irt a lapokba és folyóiratokba. A Kisfaludy-társaság 1888 január 25. tagjává választotta. Önálló munkái: Magyarázó jegyzetek az 1883. évi XXX. törvényhez. Budapest, 1883. A nemzeti játékszin története 2 kötet. (A Kisfaludy-társaság 200 darab arannyal jutalmazta.) Budapest, 1887.

3. B. Mihály, krónikairó, 1630 körül Medgyesen élt. Hol s mikor halt meg, nem tudjuk. Annales cimen kéziratos krónikát hagyott hátra, melyet Tartler Tamás Collectáneáiban Brassó részletes története megirásánál felhasznált.

Forrás: Pallas Nagylexikon