Bayreuth

1. Felső frank bajor kerület és az egykori B. fejedelemségnek fővárosa a Vörös-Majna partján, a Fichtelhegység szép völgyében, (1890) beleszámítva St.- Georgen külvárosát 24,556 lak., nagyobb könyvtárral, néhány tudományos egyesülettel, gyapotfonókkal, cukorfinomítókkal, gép- és hangszergyártással. Jelentékenyebb épületei: a régi kastély (Sophienburg 1454), ma hivatalok helyiségéül szolgál, nyolcszögü toronnyal, elötte II. Miksa bajor király szobrával; az uj kastély (1753-ból), a királyi család lakóhelyéül szolgált; a prot. városi templom, kriptájában a legtöbb örgróf sirjával; a rokoko stilusban, 1747. épült operaház; a gimnázium és elötte Schwanthalertől való szobra Jean Paulnak; a «Wahnfried» (1872. Wölfel építette) Wagner Rikhárd lakháza, amelynek kertjében áll a sirja is: a nemzeti szinház, amelyet Wagner R. építtetett Wölfel által (1872. tették le az alapkövét, 1876. nyitották meg); St.-Georgen külvárosban a katonai kórház, amelyben azelőtt a vörös sasrend tartotta káptalani üléseit. B. temetőjében nyugszik Liszt Ferenc. A város környékén vannak Eremitage, Fantasie és Sanspareil kastélyok, az egykori őrgrófok nyaralói. - B.-nek a XVIII. században virágzó fayence ipara volt. Különösen hiresek a bayreuthi korsók és gyümölcsös tálcák, melyek kékesfehér zománc alapon szürkéskék diszítésüek. Ugyanitt 1720. porcellángyár is keletkezett, melynek termékei ritkábbak. Jegyük B. vagy #, vagy Baireuth. - 2. Egykor őrgrófság Németország frank kerületében; területe 3579 km² volt, amely megoszlik felsőfrank és középfrank bajor kerületek közt. V. Frigyes nürnbergi várgróf 1398. birtokait megosztotta fiai János és VI. Frigyes közt; amaz kapta B.-ot, emez Ansbachot (l. o.). A két hercegség későbben még többizben egyesült és ismét szétválasztatott. 1769. B. végleg egyesült Ansbach-al. 1791. mindkettő Poroszországhoz került. I. Napoleon 1806. elvette tőle és 1810-ben Bajorországnak adta át.

Forrás: Pallas Nagylexikon