Bazin

(ejtsd: Bazen), 1. Ferenc Aman, kiváló francia orvos, szül. Bassenville 1796. megh. 1865. Csak 29 éves korában kezdett orvosi tanulmányokkal foglalkozni. Előbb droguista üzletben tanuló majd Angolországban tanító volt. Doktorrá 1833. lett. Az 1832. és 35. kolerajárvány után a természettudományokkal kezdett foglalkozni és 1839. évben a bordeauxi egyetemen tanárrá neveztetett ki; 1843. a bordeauxi tébolydának főorvosa lett. Ezután orvosi gyakorlatán kivül a központi idegrendszer finomabb bonctani szerkezetének kutatásával foglalkozott. Munkái: Recherchez sur la structuredes organes respiratoires des animaux vertébrés. Histologie du tissu musculaire et élastique, et histologie de la capsule pulmonaire stb.

2. B. Ferenc Emmanuel József, zeneszerző,  szül. Marseilleben 1816 szept. 4., megh. 1878 jul. 2. Elvégezte a párisi konzervatoriumot s 1840. a Luyse de Montfort c, zeneszerzeményével a római ösztöndijat nyerte. Elment tehát Olaszországba, ahol három évig tanult. Visszatérése után kinevezték a konzervatoriumhoz eleinte a solfeggio, azután pedig az összhangzat tanárává. Zenealkotásai közül felemlítendők: Le trompette de M. le prince (1846), melyet számos komikus opera követett; Mailtre Pathelin (1856) és Le voyage en Chine (1865) cimü operáját kellemes pikáns melodiák jellemzik. Ez utóbbit Budapesten is adták. Tankönyvének cime Cours d"harmonie théoretique et pratique. 1871-ben B. a zeneszerzés tanárává lőn. A szépművészetek akadémiája Carafa helyébe tagjává választotta.

3. B. Jakab Rigomer, franc. demokrata és közjogi iró, szül. Le Mansban 1771., megh. 1820 jan. 20. A forradalom alapelveiért szívvel-lélekkel szállott síkra, de a rémuralom ellen összeesküvést támasztott szülővárosában. AB.-istákat, Garnier konventbiztos szám szerint 11-et, kik erőszakoskodásai ellen kikeltek, fogságra vetette és Párisba küldötte. Szabadságukat csak thermidor 9-ike után nyerték vissza. Maga B. ez idő óta mint hirlapiró és mint tanító működött az igazi demokratikus köztársaság érdekében. 1812. Mallet tábornokkal, ki összeesküvést szőtt Napoleon császár ellen, összeköttetésbe lépett, amiért ismét börtönbe került s végre Hamban internáltatott. A száz nap alatt Napoleonhoz csatlakozott s Orléansban kiáltványt adott ki, melyben a franciákat az idegen seregek ellen általános felkelésre szólította. Később ismét Le Mansba költözött, hol különösen demokratikus röpiratok irásával foglalkozott. 1820 elején egy fiatal tiszttel összekoccanása volt és az ebből folyó párbajban életét veszté. Röpiratain kivül melyek Lym és Suité du Lym cim alatt jelentek meg. B. egyéb műveket is irt. Megemlítendők: Jacqueline d"Olzbourg (1803) c. melodrámája, Charlemagne c. szomorujátéka (Le Mans 1807); Lettres françaises (1807); Lettres philosophiques (1814): Seide, novella (1816); Voltaire et Rousseau, conte si l"on veut (1817).

Forrás: Pallas Nagylexikon