Bázisok

(aljak, lúgok). Általában mindazon vegyületek, amelyek savakat telíteni képesek és velök sókat képeznek. A tulajdonképeni bázisok a pozitív fémgyököknek vegyületei a bázisképző csoporttal. A bázisképző csoport lehet: O (OH), S, (SH), Se, (SeH), Te, (TeH).

O és (OH) csoporttal oxibázisok

S és (SH)     « szulfo «

Se és (SeH)  « szeleno «

Te és (TeH)  « telluro «

A vizben oldható bázisok oldata lúgos kémhatásu, azaz bizonyos növényi színeket megváltoztatni képesek. Igy a vöröslakmusz oldatát megkékítik, a kurkuma sárga festekét megbarnítják., Olyan bázisokat is ösmerünk, a melyekben nem egyszerü fémgyökök, hanem összetett pozitiv gyökök szerepelnek. Ilyen összetettebb bázis jól ösmert ammoniumhidroxid (H4N) OH, amely a pozitiv ammonium gyököt tartalmazza. Magát az ammoniát is bázisnak kell tekintenünk, mert a savakat közömbösíti. Nagy számát ismerjük a szénvegyületeknek, melyek az ammoniumból v. az ammoniából származtathatók. E vegyületek ugy keletkezhetnek, ha az ammoniában a hidrogén helyét más gyökökkel különösen pozitiv) pótoljuk. Ilyenféle vegyületek az aminek és az amido származékok. De még a nitrogén is helyettesíthető a hozzá kémiailag hasonló foszforral, arzénnal v. antimonnal (foszfinek, arzinek és stibinek); e vegyületek általában gyöngébb bázisok. Ismerünk még összetettebb szénvegyületeket is, amelyek szintén bázisos sajátságuak; e vegyületek az alkaloidák. (L. o.)

Forrás: Pallas Nagylexikon