Beárnyékolás

A fák ahhoz képest, amint a területet sűrübben vagy ritkásabban ellepik, e területre, valamint egymásra is többé-kevésbbé sűrü árnyékot vetnek. Az idősebb és eszerint közönségesen magasabb fák a fiatalabbakat és alacsonyabbakat beárnyékolják. A sűrü beárnyékolásnak a talajra általában véve jó hatása van, mert megőrzi nedvességét, ami kivált nyáron és déli lejtőn nagyon fontos, mert előmozdítja a talaj alkotórészeinek elmállását, fenntartja a humuszfedőt, meggátolja a gyomnövényzet keletkezését. viszont azonban túlságosan visszatartja a napvilágosság jó befolyását és némelykor a nedvesség elpárolgását is. a fák kölcsönös beárnyékolásának egymásra gyakorolt hatása részint előnyös, részint hátrányos. Kedvezően hat az idősebb fák B: a a zsenge koru csemetére, mert megóvja a napvilágosság közvetetlen hatásától, mely nem előnyös reá, és az u. n. leperzseltetésben nyilvánul, másrészt pedig mert enyhíti a tél hidegségét és a korai vagy késői fagyokat. a B. tehát jóltevő védelemben részesíti a fiatal növedéket (l. o.), ami abban is megmutatkozik, hogy a jól beárnyékolt erdőben kevesebb kárt okoznak az egerek és más kártevő állatok, nevezetesen a rovarok is, mint a ritkában s abban szivesebben tanyáznak. A tulságos B. azonban nyomasztó hatásu is lehet a megfelelő korban levő csemetékre; ez a kedvezőtlen hatás, az illető fanem természete szerint különböző.

Vannak olyan fanemek, melyek a B.-t zsenge korukban határozottan megkövetelik és viszonylagosan sokáig megtürik; ellenben vannak olyanok is, melyek kezdettől fogva ellehetnek nélküle. Ezeknek legzsengébb korukban ugyan szintén jól esik a B., de utóbb ártalom nélkül nem tarthat sokáig s ha idejekorán meg nem szabadítják tőle, elcsenevészednek. Némely gyorsan fejlődő fanem a lassabban növekedők fölé emelkedik. ágaival beárnyékolja koronájukat, s ha az elnyomott értékes fácskáknak vigályítással (l. o.) segítségére nem sietnek, az erdő fejlődése és minősége, nagy kárt szenvedhet.

B. a kertészetben az, midőn a növényeket betakarják valamely takaróval, az u. n. árnyékolóval, hogy ne érje őket a napvilág. A melegágyakhoz mindig kell árnyékoló, mert az itt nevelt növényeket csak lassanként szabad napvilághoz szoktatni; az árnyékoló lehet fából, szalmából; legjobb a fából készült gördülő függöny.

Forrás: Pallas Nagylexikon