Beauharnais

(ejtsd: boarné),

1. Claude, B. gróf, szül. 1756 szept. 29. I. Napoleon alatt szenátori méltóságot viselt 1814. pair lett. Megh. 1818 jan. 10. Marnézia grófnővel kötött első házasságából született Stefánia leánya (1806.), ki Napoleon császár közbenjárása mellett Károly Lajos bádeni trónörököshöz ment nőül.

2. B. Fanni grófnő, de Mouchard Marie Anne Franpoise, szül. Párisban 1738., megh. 1813. B. Claude gróf tengerészeti tiszt neje volt. Miután férjétől elvált. az irodalomnak élt. «Fanny» álnév alatt kiadott költeményei közül nevezendők: Les mélanges de poésies fugitives Paris (1772) Les lettres de Stephanie (1773), La fausse inconstance (1787, vigjáték) és La Marmotte philosophique (1811) 2. B. Ferenc, marquis de, szül. La Rochelleben 1756 aug. 12., megh. Párisban 1846 márc. 4. Az 1789-iki nemzetgyülésen Orléanais nemességét képviselte s buzgó királypárti volt. tervezte D"Herville, De Briges és De Vioménil társaival a királyi családnak ujabb szökését (1792). Tervök meghiusult, mire B-külföldre menekült ahol Condé herceg hadseregébe lépett. A XVI. Lajos ellen indított pör alkalmával a konventhez intézett levélben a király védőjéül ajánlkozott. Brumaire 18-dika után ujabb levelet intézett az első konzulhoz, melyet unokahuga, B. Jozefin (l. o.) Bonaparte neje adott át Napoleon kezeibe. E levélben arra. szólítá fel Bonapartét, hogy a trónt a Bourbonoknak adja vissza. Midőn B. leánya Emilia Luiza 1802. Lavalette grófnak nejévé lett, B. ismét visszatérhetett Franciaországba. Napoleon előbb etruriai, azután madridi követté nevezte ki. B. az asturiai herceggel (a későbbi VII. Ferdinanddal) Godoi «békeherceg» ellen (l. o.) összeesküvést szőtt. Napoleon visszahívta és Blois mellett fekvő családi birtokára internálta. a Bourbonok visszatértével ő is visszajött Párisba; 1813. pair lett, de a politikával ezentul már nem igentörődött. (Grande Encyclopédie V. 1020.)

3. B. Sándor vicomte, tábornok, szülMartinique szigetén 1760-ban. Kitüntetéssel harcolt az amerikai szabadságharcban. A francia forradalom idején (az 1789 aug. 4. éjjeli ülésben) a harmadik renddel a kiváltságok eltörlése, a törvény előtti egyenlőség és az általános hivatalképesség mellett szavazott. A nancyi fölkelés véres elnyomatása után Bouillé tábornok védelmére kelt, ami népszerűtlenné tette. Midőn a nemzetgyülés 1792 jun. 21. a király szökéséről értesült B. higgadtsága menté meg azt elhamarkodott lépéstől. Aug. elején kilépett a nemzetgyülésből, melynek két ízben volt elnöke és beállott mint dandárparancsnok az északi hadseregbe. Custine alatt vitézül harcolt Soissonsnál. Midőn a konvent a nemeseket hivatalveszteseknek nyilvánította, B. leköszönt. A rémuralom férfiai az ország belsejébe, egyik birtokára számüzték. Később ellenségei azzal vádolták, hogy neki is volt része Mainz elvesztésében, mire Párisba vitetett, hol a forradalmi törvényszék halálra itélte. 1794 jun. 23. a nyaktilóval kivégezték. (Grande Encyclopédie V., 1020.) Neje: Tascher de la Pagerie Jozefa két gyermeket szült. Jenőt és Hortenziát, s utóbb L Napoleon neje lett. L.: B. 4, 5, 6.

4. B. Horterezia. L. Hortenzia.

5. B. Jenő, Olaszország alkirálya s Leuchtenberg hercege. L. Leuchtenberg.

Forrás: Pallas Nagylexikon