Beaumont

Gusztáv de a Bonniniere de, francia érdemes publicista, Lafayette unokája, született Beaumont la Chartreban (Sarthe) 1802 febr. 16., megh. Toursban 1866 ápr. 2. Egy ideig a szajnai főtörvényszéknél volt alkalmazva. 1831. beutazta Tocqueville társaságában az Észak-amerikai Egyesült-Államokat, miközben különösen a i börtönügyet tanulmányozta. 1840. ellenzéki képviselőnek választották. Az 1848. februári forradalom után mérsékelt köztársasági tagja volt az alkotmányozó és törvényhozó nemzetgyülésnek. Cavaignac elnöksége alatt londoni, Barrot rövid. miniszterelnöksége alatt pedig bécsi követ vala. Az 1851. államcsiny napján (dec. 2.) ő is megjelent a X. kerületnek városházán tartott gyülésen, mely az alkotmány föntartása mellett nyilatkozott, amiért börtönbe vetették. Szabadságát azonban nehány hét mulva:visszanyerte, mire kizárólag a tudománynak szentelte eletet. Irodalmi hirét a Note sur le systéme pénitentiaire (1832) és a Tocqueville közreműködésével megirt Traite du systeme pénitentiaire aux États-Unis et de son application á la France (Páris 1832, 2 köt. németül Juliustól, Berl. 1833) c. munkájával szerezte meg. Ezt követték: Marie, ou l"esclavage aux États-Unis (1835, 2. köt.) és a L"lrlande sociale, politique et religieuse (1839, 2 köt.) c. művek, melyeket az akadémia megkoszoruzott. Az elsőben a rabszolgaság eltörlése mellett kardoskodott, a másodikban egy-egy osztálynak indokolatlan háttérbe szorítását ostőrozza.

2. B. Frazuzs, L. Fletcher.

Forrás: Pallas Nagylexikon