Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bebek... ----

Magyar Magyar Német Német
Bebek... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bebek

-család. Ősrégi magyar család az Ákos nemzetségből, melynek eredetét a népmonda egy juhászra vezeti vissza, ki a Sajó és Csetnek vize mellett egy hegyoldalban kincset találván abból Murányt, Szádvárt, Krasznahorkát és Pelsőcöt építteté. Valószínűbb azonban, hogy idegen földről kerültek Magyarországba és bányaművelésből gazdagodtak meg.

Első ismert ősük Máté, kinek két fiától Detrétől és Fülöptől, kik 1243-ban IV. Bélától nagy birtokot kaptak, a B. család két ágra szakadt: a pelsőcire és a csetnekire. Legnagyobb hatalomra a család Zsigmond király alatt jutott, akinek siklósi fogságát is ők eszközölték ki. Később a Ferdinánd és Szapolyai közti küzdelemben hol egyik, hol a másikpártra állva,tevékeny részt vettek. a már említetteken kivül nevezetesebb tagjai a családnak:

1. B. Detre, György fia. Egyetlen, ki a Bebekek közül nádori méltóságra emelkedett. 1383-ban Zárában ő fogadta a város hűségesküjét, mint Mária királyné meghatalmazottja; később egymásután nyerte el az ország legfontősabb hivatalait. 1389-91-ig tótországi, 1391-ben egyuttal tót és horvát bán. 1392-93-ig szörényi, 1394-96-ig ismét tótországi bán. 1397-1402-ig nádor volt. A nádorságtól elmozdíttatván, teljes erejével csatíakozott Nápolyi László pártjához. 1403 jul. le is mént Zárába, de a félénk Nápolyi Lászlót nem birta rávenni, hogy Székes-Fehérvárra jöjjön. A fölkelés megbukott; D. kibékült Zsigmonddal, de Szent-György várát és Szikszó városát elvesztette. (Fejér, Codex Diplomaticus. L. Pesty: A szörényi bánság tört. Hazai Okmánytár. VII.)

2. B. Domokos. a pelsőci Bebek-család megalapítójának, Domokosnak fia. 1349-ben esztergomi és egri kanonok egyszerre; 1352-ben esztergomi Szent-Tamás-prépost; 1357-ben szepesi prépost, 1360. csanádi püspök; 1372. váradi püspök; meghalt 1374 okt. 31. Püspöksége alatt kezdette meg a váradi káptalan Chartulariumának szerkesztését. Nagy, de egészen elkopott márvány sirkövét 1883-ben ásták ki. (Bunyitay: A vár püsp. tört. I.)

3. B. Ferenc, Istvánnak, az országbirónak fia. Maróthy Jánossal együtt 1397-1401-ig macsói bán volt. Itt serénykedett az ország déli részének megvédelmezésében. Előbb abaujvmegyei főispán volt. (Századok 1875. 453-4.)

4. B. Ferenc, 1529. mint Ferdinánd embere Serédy Gáspárral Kassánál és Egernél megverte Szapolyai seregét. A következő évben már Szapolyai pártjára állott és Murány várának rabló kapitányával, Batóval a felső részeket fosztogatta. 1540. ujra Ferdinándhoz állott és 1549-ben gr. Salm Miklóssal együtt leverte Balassa Menyhért és Bató csapatait, de már 1554-ben ujra Izabellához szegődött, kit felkeresett Lengyelországban és a Ferdinánddal kötött szerződés felbontására igyekezett rábirni. E miatt Ferdinánd az országgyűlés elé idézte, mely 1556. számkivetésre itélte. Ezt megbosszulandó, B. a Szepességet kezdé pusztítani. Megfékezésére Ferdinánd Ditrich és Puchaim vezéreit küldé, kiknek ötszörte nagyobb seregét B. török segítséggel megverte. Izabellával összeszólalkozván, Konstantinápolyba ment s Mahomed szultánt Izabella ellen ingerlé. Mahomed azzal az igéretével, hogy Erdélyt kezére játssza, kivitte B.-nek Erdélyi vajdává való kineveztetését. Izabella 1586. B.-t a Kendiekkel s Balassa Menyhérttel együtt kivégezteté, miután előbb az országgyülés hazaárulóknak nyilvánította őket.

5. B. György, Domokos fia, Istvánnak, az országbirónak öccse. Élt 1330-1389. években 1346-tól kezdve hevesvármegyei, 1352-től kezdve liptai főispán, 1365-től pedig 1389-ig a királyné tárnokmestere. Közben más hivatalokat is viselt; igy 1374. makovicai (Zboró mellett), 1375. trencséni várnagy, 1378. gömöri főispán volt. Résztvett 1347. az olasz hadjáratban. 1349. Nagy Lajos követe a pápához; 1373. ő is vezérel egy csapatot a velencei köztársaság területére. Gyönyörü sirköve a klasszikus heraldika fontos. emléke, a görget (Abauj-Torna vm.) templomban ma is látható. Az ezen sírkövön látható évszámot (1371) sokan az ő halála évének vélték, de hibásan. Az nem az ő halálának, hanem a tőle alapított gombaszegi páloskolostor keletkezésének évét jelenti. (Fejér, Cod. Dip. Anjoukori okm. tár. Pór. Nagy Lajos 210, 479. Csergheő - Csoma: Alte Grab Denkmäler 13.)

6. B. György, Ferenc fia kivel együtt pártoskodott Ferdinánd ellen. Az országgyülés őt is száműzte 1556-ban, mire B. a Szepességet kezdé pusztítani s Kassát felgyujtotta. Ferdinánd igyekezett őt a maga részére megnyerni, ami ajándékokkal sikerült is neki. 1558-ban Szikszónál Telekesi Imrével győzelmet aratott a törökökön, de a következő évben Szerencsnél megveretett; 1562-ben török fogságba esett, honnan Szapolyai közbenjárására három év mulva szabadult csak ki. Ekkor az ő pártjára állott és seregeinek főkapitánya lett. Miksa Schwendi Lázárt küldte ellene, ki Szádvárt kezdte ostromolni, hol B. neje és lányai voltak. Hogy az ostromnak ki ne tegye családját hajlandó volt Miksa pártjára állni, de Schwendi nem fogadta el ajánlatát és még hevesebben kezdte ostromolni a várat, melyet neje hős védelem után csak ama feltétellel adott föl, hogy a várőrségnek bántódása ne legyen s férje a Kendiekkel s Balassa Menyhérttel együtt kegyelmet kapjon.

7. B. Imre. Valószínüleg Istvánnak, az országbirónak fia. a Jánoslovagok rendjébe lépvén, 1338-1403-ig vránai perjel és Zsigmond királynak engesztelhetetlen ellensége volt. Zsigmond udvara őt tartá az 1403-iki fölkelés okozójának. Bizonyos, hogy ő lépett a felkelők közül először a nyilt ellenségeskedés terére. 1403 elején. Özdögei Bessenyő Pál horvát bánt elfogta és diadaljelül Nápolyi Lászlóhoz küldötte. A fölkelés leveretvén, B. nem békült ki s e miatt a perjelséget elvesztette. Magaviseletével a Jánoslovagoknak nagy károkat okozott. Valószínüleg külföldön halt meg. Tévedés őt a szintén Bebek Imre nevü országbiróval egynek tartani. (Pray: De prioratu Auranae 1773.)

8. B. Imre. György fia, Detre testvére. Még hamarább kezdte meg az országos főhivatalok viselését, mint Detre. 1380-1383-ig horvát bán, 1385-ben Vörös-Oroszország (Galicia) kapitánya, 1386--92-ig országbiró, 1392-93. erdélyi vajda. Tévednek, akik B.-t a vránai perjel B. Imrével egynek tartják s még 1403. is szerepeltetik, mert bizonyos, hogy ezen országbiróságot viselt B. Imre még 1398 előtt meghalt. (Fejér. Cod. Dip. Zichy cs. okmánytár. Pannonhalmi levéltár.)

9. B. Imre (pelsőci), János fia, György unokája. Előbb pap volt és gyulafehérvári prépost, később hitet változtatva, Luther vallását vette fel. II. Lajos halála után akinek titkára is volt, élete végeig megmaradt Szapolyai János és Izabella iránti hűségében.

10. B. István. A Bebek- (régiesen Böbek-) scalád névadójának, Domokosnak, legidősebb fia. Élt az 1330-70. években. 1346-tól hevesvmegyei, 1351-től líptai főispán, 1360-69-ig országbiró. 1358. a király eskütársa a zárai békekötés megerősítésénél s később 1362. meghatalmazottja a német császárral kötendő békére. Különösen kitüntette magát 1352. a belzi ostromnál, mint az ország zászlótartója. Négy zászlót törtek össze kezében és sulyosan megsebesítették, de még sem tudták hátrálásra kényszeríteni. Csak, mikor már nem volt több zászlaja s az sem volt kinek lobogtassa, vonult vissza önkényt. (Anjoukon Okm. Fejér, Cod. Dip. Hist. Hong. Fontes Dom. III. 162. Pór. Nagy Lajos. 335. 436.)

11. B. János. Közönségesen Nagy Jánosnak hivták. Lászlónak fia, az országbiró Istvánnak unokája volt. Már 1399. fölvitte a főlovászmesterségig, de aztán az 1403-iki fölkeléskor elvesztette a király kegyét. Hét év mulva azonban ujra szerepel és pedig az akkoriban igen fontos királyi tárnokmesteri hivatalt nyerte el s azt 1417-ig viselte. (Fejér. Cod. Dip.)

12. B. László. B. Istvánnak, az országbirónak fia. 1390. Abauj vármegye főispánja és a királyné tárnokmestere, megh. 1441-ben. A pelsőci templomban látható sirköve őt a király tárnokmesterének mondja. (Nagy Iván Magyarorsz. családai. Csergheő-Csoma, Alte Grabdenkmäler.)

13. B. B. Miklós. Domokosnak legifjabb fia. Élt 1336-1400. években. Mint Domokos nevü bátyja ő is az egyházi pályára lépett és egri prépost, 1390. pedig kalocsai érsek lett. Itt érte utói a halál. (Anjoukon Okm. Monum. Vaticana Hung. S. I. v. IV.)

14. B. Péter (pelsőci). B. Detre nádor fia; neje Csáki Kata, Csáki György leánya; 1423-1426. székely ispán. (bzázadok 1880.)

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is