Bebel Ferdinánd Ágost

Bebel Ferdinánd Ágost, a ném. szociáldemokrata vezéreinek egyike, szül. Kölnben 1840 febr. 22. a wetzlari polgáriskolát elvégezve, 1860. Lipcsébe ment, hol 1864 óta esztergályos-üzlete volt. 1862. csatlakozott a német munkásmozgalomhoz s 1865. elnöke lett a lipcsei Munkásképző Egyesületnek s választmányi tagja a német Munkás-Egyesületnek. Mint a lipcsei szociális irányu Volksblatt dolgozótársát a glauchau-i választókerület 1857. az északnémet birodalmi gyülésbe, 1871. pedig a német birodalmi gyülésbe választotta. Irásban és szóval egyiránt küzdött a szociáldemokrata eszmékért, megtámadta Poroszország hegemóniáját, a német birodalom ujjáalakulatát, védelmébe vette a párisi kommün-t és az Internationale-t s merészen hangoztatta a német birodalmi gyülés 1871 máj. 25-iki ülésén pártjának jelszavát: Harc a paloták ellen mindenütt! 1872. felségsértéssel vádolták, amiért a lipcsei esküdtszék őt és elvtársát, Liebknechtet, 2 évi várfogságra, a lipcsei törvényszék pedig a német császár megsértése miatt még 9 havi fogságra itélte. 1874. régi választókerületében, 1878. Drezdában, 1884. Hamburgban választották be a birodalmí gyülésbe. 1892 telén megjelent váratlanul Bécsben is, hol több heves beszédet mondott a tőkepénzesek ellen. Az 1893. febr. havában a birodalmi gyülésen lezajlott nagy szociális vitában azonban Richter támadásával szemben kudarcot vallott. B. irodalmilag is működött. Thevezetesebb munkái: Unsere Ziele (számos kiad.); Der deutsche Bauernkrieg mit Berücksichtigung der socialen Bewegungen des Mittelalters (Lipcse 1876); Christenthum und Socialismus (Zürich 1883), melyből a 10. kiad. e cim alatt jelent meg: Die Frau und der Socialismus. Die mohammedanisch-arabische Kulturperiode (Stuttgart 1884); Charles Fourier (Stuttg.. 1888). Die Sonntagsarbeit (u. o. 1888); Zur Lage der Arbeiter in den Bäckereien (u. o. 1890). Glossen zu Yves Guiots u. S. Lacroir: Die wahre Gestalt der christl. Nächsten liebe.

Forrás: Pallas Nagylexikon