Beszoktatás

A gondozás-nev. egyik módszere, amely jelentősen megkönnyíti a kisgyermek beilleszkedését a bölcsődei, óvodai közösségbe, és csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket (pl. az étvágytalanság, súlyesés, nyugtalanság, sírás, tiltakozás, alvászavar stb.). Bölcsődében javasolt formája a szülővel történő fokozatos beszoktatás, melynek ajánlott időtartama 2-3 hét. A beszoktatás első hetében a szülő gondozza, látja el gyermekét, a gondozónő megfigyel, a közös együttműködés során a második hét elejétől fokozatosan veszi át a gyermek bölcsődei gondozását. A sikeres beszoktatás a gondozónő-szülő jó kapcsolatának kialakulását is eredményezi. Az együttműködésnek, az egymásra figyelésnek feltétele, hogy egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra a gondozónőhöz. Az óvodába a szülő elkísérheti kisgyermekét, egész majd fél napot vagy órákat tölthetnek el együtt az átmenet megkönnyítése érdekében. A beszoktatás lélektani alapja a szeparációs félelem megelőzése és az ismerős élmény, biztonságérzet kialakítása.

Nyitrai Ágnes-Stróbl Mária-Páli Judit

Szerkesztette: Lapoda Multimédia