Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beccaria... ----

Magyar Magyar Német Német
Beccaria... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beccaria

(ejtsd: bekkaria), Cesare olasz büntetőjogi iró, szül. Milanóban 1735., megh. u. o. 1794. 1769. Midőn Katalin császárné Szt. Pétervárra hivta B.-t, az olasz kormány, hogy e kiváló erőt el ne veszítse, a padovai egyetemen nemzetgazdaságtani tanszéket állított számára. Itt tartott előadásai jelentek meg 1804. Elementi di Economia pubblica címmel (l. a Sesittori classici Italiani di Economia politica, parte moderna XI. és XII. kötetében). Főmunkája: Dei delitti e delle pene, mely 1764. jelent meg, s melynek megirására a szomoru emlékezetü Calas-per (Calas János 68 éves, feddhetlen előéletü s ártatlan toulousei polgárnak kerékbetörése) szolgált közvetlen indító okul; e művében B. a halálbüntetés, a kegyetlen büntetésnemek, a kínvallatás s a büntető gyakorlat terén uralkodott számos visszaélések ellen száll erélyesen sikra s határozott fellépésével valóságos szellemi forradalmat idézett elő; az abszolut elméletek helyett a célgondolatot tolta előtérbe, s az emberiség követelményeinek a büntető igazságszolgáltatásban való elismerését s érvényesülését eredményezte. A munka ma is haszonnal olvasható, annak az alapigazságnak meggyökeresítésére, melyet Voltaire épp e munka alkalmából fejezett kki La oú la charité manque la loi est toujours cruelle. (Felebaráti szeretet nélkül a törvény mindig kegyetlen.) B. mint nemzetgazda érdekes átmenetet képez a merkantilista nézetektől a fiziokraták tanaihoz, sőt némelyekben Smith rendszeréhez. A külkereskedelemben még protekcionista, de a belforgalmat már fel akarja szabadítani, kikel minden céh, egyedáruság s egyuttal minden szövetkezés ellen is; másrészt nagy fontosságot tulajdonít a földbirtoknak. A munkamegosztásnál tömör formában már majd azokat a nézeteket vallja, melyeket Smith műve fejtett ki. Hazája, Milanóban, ércszoborral tiszteli emlékét. Magyar fordítása 1834. Császár Ferenctől, legujabban 1887. dr. Tarnai Jánostól jelent meg.

2. B. Giacomo Battista, olasz fizikus, született Mondoviban 1716 okt. 3., megh. Turinban 1781 máj. 27. Rómában szerzetes lett, később u. o. majd pedig Palermóban a filozofia tanszékét, 1748. Turinban fizikai tanszéket nyertei. Thevét az elektromosságról irt művei tették ismertté: Dell" elettricismo naturale ed artifiziale (Tutin, 1753.); Dell" elettricismo artifiziale (u. o. 1772.) és Del l"elettricitá terrestre atmosferica a celo sereno (u. o. 1775). 1760. Canonica apáttal Piemontban fokmérést eszközölt, melynek eredményeit a Gradus Taurinensis (Turin, 1774) cimü művében közölte. Cassini B. méréseinek pontossága felől kételyeket támasztván, B. indíttatva érezte magát Lettere d"un Italiano ad" un Parigino intorno alle riflessione del sign. Cassini sul grado Torinense (Firenze 1777) c. munkának megirására, melyben bebizonyítja hogy a függő ón irányát az Alpok közelsége befolyásolja.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is