Becher

1. János Joakim, mainzi orvos és tanár, szül. 1635., megh. 1682. a közt a kápráztatóan sok tudományág közt, amelyekkel B. foglalkozott, ott szerepel a nemzetgazdaságtan is 1664 óta, s kalandos életében nemsokára ez játssza az egyik főszerepet. Ebben az évben a pfalzi választóval tárgyal a kereskedelem emelése tárgyában s nem sokkal később Münchenben telepedik le, hol a fejedelemnek Unvorgreifliches Bedenken wegen Auffnehmen der Commerzien-Sachen c. emlékiratában adott merkantilista tanácsokat, s evvel annyira, magára haragította az ottani kereskedőket, hogy el kellett hagynia a várost. 1666-ban Bécsben császári tanácsosi minőségben fejti ki programmját, erősen merkantilista tanait, amelyekben ajánlja, hogy az egész gazdasági életet az állam vezesse s regáljogainál fogva ragadja magához az ipar és kereskedés vezetését; állítson állami műhelyeket, áruraktárakat, bankot stb., a forgalmat pedig hatóságilag megállapított árszabályokkal szabályozza. Mind a mellett B. sem a pénzt nem becsüli túl, sem a földmivelést nem nézi le, mint más merkantilista. Ide vágó művei: Politischer Discurs von den eigentlichen Ursachen des Auff- und Abnehmens der Städte, Länder und Republiken. (1667.) 1759-ben hatodik kiadását érte; emlitésre méltók ebben B.-nek a népességről való merkantilista tanai is), Gedanken und Verlauf über das Confiscations-Werck der Französischen Waaren u. Manufakturen in Teutschland stb. Korának legmunkásabb alkémistái közé tartozott. Mainzból Münchenbe, majd Bécsbe költözött, hol addig kutatta, kereste a bölcsek kövét, mignem teljesen hitelét vesztette. Ekkor ipartelepeket akart alapítani előbb Hollandiában, később pedig Angliában; a halál éppen akkor érte utói, midőn hasonló célból Ny.-Indiába akart utazni. Alkémiára vonatkozó műve: Physica, subterranea és Supplementum m Physicam subterraneam.

2. B. Szigfrid, osztrák statisztikus, született Planban (Csehország) 1806 febr. 28-án meghalt 1873 márc. 4. 1831-ben államszolgálatba lépett, 1835-ben a bécsi műegyetemen foglalta el a történelem és a kereskedelmi földrajz tanszékét; 1848. az osztrák kereskedelmi miniszteriumba nevezték ki s itt rövid ideig a miniszter távollétében ő vezette a folyó ügyeket. 1852-ben nyugalomba vonult. Főműve Das österr. Münzwesen 1524-1838 in historischer, statistischer und legislativer Hinsicht (2. kötet, Bécs 1838), melyet több kisebb statisztikai értekezése követett, főként Ausztria kereskedelmére vonatkozók.

Forrás: Pallas Nagylexikon