Becket

Tamás, Becket Gilbert normann lovagnak egy szaracén fejedelem leányától származott fia. Később canterbury-i érsek és Angolhon primása. Szül. Londonban, 1117. vagy 1119., megh. 1170 dec. 29. Első neveltetését Londonban és Oxfordban nyerte. Majd Párisba ment. Onnan visszatérvén, Theobald cantérbury-i érsek környezetébe jutott, aki két izben küldte őt Rómába. Ezen utazásai közben Bolognában tüzetesebben foglalkozott a jogtudományokkal. II. Henrik, Angolhon királya, világfias modora és előkelő tulajdonai miatt megszerette őt s 1157. az ország korlátnokává nevezte ki; e méltóságában csakhamar a legbenső baráti viszony fűzte a királyhoz; mint korlátnok minden tekintetben megóvta ura érdekeit anélkül, hogy ez által az egyház érdekét bármiben a legkevésböé is csorbította volna. A püspökségeket arra méltó férfiakkal töltötte be s nem tűrte, hogy a püspöki székek hosszabb időn át betöltetlenül maradjanak. E mellett azonban valódi fejedelmi udvart tartott, pazar fénnyel vette magát körül s házában mindig víg élet folyt. A király Theobald canterbury-i érsek halálaután B. minden ellenkezése dacára őt nevezte ki érsekké s Angolhon primásává (1162.), remélvén, hogy ekkép teljesen szabadon folytathatja tulkapásait az egyházi ügyekben; de csalódott, mert Becket teljesen megváltoztatta életmódját s házába csend és önmegtagadás költözött; ő maga a legdurvább szerzetesi ruhákat öltötte fel, az egyház jogalt II. Henrikkel szemben a leghatározottabban és tekintet nélkül előbbi barátságukra megvédelmezte. II. Henrik barátsága gyülöletté és félelemmé változott; amelynek következménye az lett, hogy négy általa felbujtott angol nemes az oltár előtt meggyilkolta B.-t. B. már 1172. a szentek sorába lett iktatva és tiszteletére a pápa évenként megtartandó ünnepet rendelt s minden 50 évben jubileumot. VIIl. Henrik betiltotta ez ünnepet és B. földi maradványait megégette.

Forrás: Pallas Nagylexikon