Becsei

A Becse-Gregor nemzetség egyik ágát nevezték igy. Alapítója B. Csata a XIII. sz. vége felé élt. Fiai voltak. Egyed, ki 1332-33 közt halt el s aztán Imre (megh. 1334), Róbert Károly egyik hű embere, elébb (1316-20) királyi főszekerészmester, 1321-ben tárnokmester, 1322-től borsi főispán és lévai várnagy. Imrének három fia volt: István vagy szokottabb nevén Töttös (1325-1355), borsi és pilisi főispán, lévai, visegrádi és ó-budai várnagy, királyi főajtonálló mester, kinek ivadékai a Bátmonostori Töttös nevet vették föl (l. Töttös); György vagy Vesszős, elébb testvérével együtt borsi főispán és lévai, majd saskói- és visegrádi várnagy, pilisi, zólyomi és aradi főispán, ivadékai Zselizi Vesszős nevet viseltek (l. Vesszős); a harmadik fiu volt Tamás vagy Tövisses, ki úgy látszik korán elhalt, mert 1335-ön túl, midőn testvéreivel a buda-felhévvizi konvent előtt osztozkodott, már nyoma vész. Wertner szerint (Megy. nemz. L 97) özvegye Cecilia még 1401-ben is életben volt, de ez Vesszős Tamásnak, Vesszős fiának volt az özvegye. (Zichy oki. V. 254.)

Forrás: Pallas Nagylexikon