Becsey

1. Imre, I. Károly egyik hű embere, s a XIV. század elején hirtelen meggazdagodott főur. Meghalt 1334 előtt. Szerencsés házasságkötése révén jutott a csepelszigeti Becse faluhoz; majd a király udvarába állott és ott sokáig szolgált. 1320-ben királyi főszekerészmester, 1324-31-ig lévai várnagy és borsi főispán volt. Tőle származik a Báthmonostori Töttös és a Zsellzi Vesszős csal. (Arijuk. okm. és Zichy cs. okm.-tára.) kart.

2. B István voltai báró, született Szegeden 1804. Katonai pályáját mint közember kezdte, s 1828. hadnaggyá lépett elő. A hosszas békeidőt, mely a francia háboruk után következett, ismereteinek gyarapítására használta föl s oly tudományos műveltségre tett szert, hogy több olasz tudós társaság tagjai közé választotta be. Az 1848. szabadságharc kitörésekor százados volt s résztvett az 1848-49. olasz hadjáratban; Custozza-, Goito-, Mortara- és Novaránál tüntette ki magát s jutalmul a Mária Terézia-rend lovagkeresztjén kivül báróságot kapott Volta előnévvel, a hol egyik legszebb fegyvertényét hajtótra végre; 1850. alezredessé nevezték ki.

Bécsi béke többször előfordul a magyar történelemben, rendesen azonban azt a békekötést értjük alatta, mely Bocskay István és Rudolf között 1606 aug. 6. jött létre s véget vetett a Bocskay támasztotta felkelésnek. V. ö. Franki Vilmos, A bécsi békekötés (Győri történ. és régész. társ. füzetek 1865. és 1868.), Majláth Béla, A bécsi béke (Oklevéltár 1886.), Salamon Fer., Két magyar diplomata (1884.).

B. alatt értik még a világtörténelemben a következőket: VI. Károly császár kötött békét a lengyel örökösödési háboru után, 1738 nov. 18., még pedig XV. Lajos francia királlyal és ennek szövetségeseivel. A békekötés pontjai (melyeket már 1735 okt. 3. állapítottak meg) a következők: Leszczynski Szaniszló megkapta Lothaiát és Bart, melyek halála után Franciaországra fognak szállni; Ferenc, Lothaia hercege, Toszkánát kapja kárpótlásul; Szicilia és Nápoly pedig mint secundo genitur-birtok a spanyol Bourbonokra száll. Franciaország elismeri a pragmatica sanctiót, elismeri továbbá III. szász Ágostot Lengyelország királyának. - 1809. okt. 14. II. Ferenc császár és I. Napoleon kötöttek itt békét, mely szerint Ausztria: Salzburgról, az Adria melletti birtokairól és lengyel birtokainak egy részéről lemondott. Ausztria 1864 okt. 30. egyrészt Poroszországgal s másrészt Dániával kötött Bécsben békét, mely szerint Dánia: Schleswig-Holstein és Lauenburg hercegségekről az osztrák császár és a porosz király javára lemondott. - Az 1866 okt. 3. kötött békében Ausztria a velencei királyságot a várnégyszöggel együtt Olaszországnak engedte át. Egyuttal elismerte az olasz királyságot.

Forrás: Pallas Nagylexikon