Bécsi Collegium Hungaricum

A kutató m. ösztöndíjasok számára jött létre, a külföldi m. Collegium Hungaricum intézményrendszer részeként. A Bécsi Collegium Hungaricum 1924-ben nyílt meg a volt Gárdapalota épületében, Lábán Antal vezetésével. A reprezentatív épület, amely id. Fischer von Erlach tervei szerint a Trautson hg.-i családnak épült, 1760-ban került a m. testőrség tulajdonába. A Bécsi Collegium Hungaricum működésének első évében 18, majd 30, 1927/28-tól pedig 50 ösztöndíjas számára biztosított helyet, főként német szakos tanároknak és tanárjelölteknek, de másoknak is, akik Bécs valamelyik főisk.-ján vagy kutatóint.-ében folytattak tanulmányokat. Az ig. és a Bécsi Collegium Hungaricum munkájában részt vevő professzorok folyamatosan figyelemmel kísérték a különböző szakterületeken dolgozó ösztöndíjasok tanulmányi előmenetelét. Emellett német, francia, angol és olasz nyelvtanfolyamokat is szerveztek számukra. A Bécsi Collegium Hungaricum gyakran hívott meg vendégelőadókat, ezzel segítve a diákok széles körű tájékozódását. Az épületben a muzsikálás és a testedzés számára különtermet rendeztek be. A II. vh. után hosszabb ideig szünetelt a Bécsi Collegium Hungaricum működése, csak 1963-ban nyílt meg ismét. Jelenleg kulturális int.-i és koll.-i feladatokat egyaránt ellát, de már nem az eredeti épületben.=> még Collegium Hungaricum. - Ir. A külföldi magyar intézetek megalapítása és 1924/25. tanévi működése. Bp. 1926.; Magyary Z.: A tudománypolitika alapvetése. Bp. 1927.; Lábán A.: A Bécsi Collegium Hungaricum. Bp. 1928.; Schneider M.: Magyar kulturális intézetek Bécsben a két világháború között. in: Magyarságkutatás. 1989. 193-205.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia