Bécsi porcellán

A hollandiai származásu Du Paquier a meisseni gyár Stencel nevü egykori munkavezetőjének segítségével 1718-ban Bécsben porcellángyárat alapított, melyet 1744. átvett az állam és amely 1865. megszünt. E gyár termékeit nevezzük B.-nak. A gyár eleinte a meisseni irányt követve a khinai és a japáni porcellánt utánozta. majd a rokoko-formákra tért át és amellett szobrocskákat és csoportokat is készített. Később. 1784-től kezdve, Sorgenthal vezetése alatt önálló irányt követett. Ez időből való termékei a legbecsesebbek; ezeket értjük a régi B. elnevezés alatt. Jellemző sajátságai: az antikizáló formák, a gondos, szabatos festés, továbbá a Leitner József vegyésztől föltalált domboru aranyozás, mely váltakozva majd tompa, majd csillogó fényü. A gyár virágzási kora mintegy 1820-ig tartott, ez idő után a gyár végleg szakított a művészi iránnyal. 1744-től az osztrák két pólyás cimerpajzs fehéren bepréselve, utóbb u. e. kék festékkel festve a máz alatt, 1784-tól kezdve a kékkel festett cimerpajzs és a bepréselt évszám, végül ismét a bepréselt cimerpajzs volt gyárjegye.

Forrás: Pallas Nagylexikon