Becsky
(tasnád-szántói). A gr. Csákyakkal közös eredetü régi magyar
család, mely elágazott Szabolcs, Szatmár, Szilágy és Ugocsa megyékben. A két
család származása felől eltérők a vélemények; régebben a gr. Csákyakat a
névhasonlóság után a Csák nemzetség ivadékainak vélték, a Becskyeket pedig - s
utóbb a Csákyakat is - az Ákus nemzetségből származtatták, egy eddigelé közzé
nem tett oklevél szerint azonban az Ákus nemzetséggel csak női ágon voltak
összeköttetésben s tulajdonkép az Adorján-nemzetségből származnak. A család
első ismert őse Piliskei László 1366 körül élt. Fia Sidowi István 1396-ban
megszerzé Bihar vmegyében a keresszegi és adorjáni várat. lstvánnak négy fia
volt: Csáky Miklós (megh. 1426) erdélyi vajda; Péter (megh. 1400 előtt); Csáky
György, a székelyek ispánja és szatmár-, Ugocsa- és krasznamegyei főispán, a
gr. Csáky-család egyenes őse, és Sidowi István, kinek két fia maradt: István és
Bekcs. (L. Bekcs.) 1426-ban már egyik sem volt életben. Bekcs v. Bechk fiai
Szántói László, Dienes és Péter a XV. század közepe táján éltek s ő róla
nevezték ivadékait Becskyeknek. Az említett Péter 1465-ben Komlód-Ujfalut kapta
adományba. A XVI. sz. közepén élt B. Sebestyén, kitől a család egyenes ágon
származik. 1622-ben B. Tamás Szatmárm. követe az országgyülésen. B. György
1693-ban szatmármegyei alispán; hasonnevü fia elébb szatmári főszolgabiró,
1738-ban pedig alispán; ő építtette Peleskén a családi sirboltot. B. László
1738. főszolgabiró, 1754-ben másod, 1765-76-ban pedig első alispán
Szatmármegyében, hol a szolgabiróságot a család más tagjai is viselték; mint B.
György (1754-65), a hasonnevü alispán fia, aztán B. Ferenc (1765-71), B. Antal
(1790-96, 1808), B. Ignác (1796), B. József (1841). (Turul 1891, 36. l. Nagy L.
Magyarorsz. Csal. I. 265. Pótk. 115.)
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|