becslé

Valamely numerikus adat "jó közelítő" értékének megállapítása matematikai eljárással. A => reprezentatív mintá ból mérés sel nyert adatokból statisztikai módszerekkel számított mutatók ( számtani középérték, szórás, => megbízhatósági intervallumstb.) mind a mintára vonatkoznak. Ezekből ~sel következtethetünk a populáció ugyanezen mutatóira (az ún. valódi értékekre). Így a mintából számított medián a valódi mediánnak, a modus a valódi modusnak, az átlag a várható érték eknek, a variancia ( paraméteres eljárások) a valódi varianciának, a szórás a valódi szórásnak, az eloszlás pedig a valódi eloszlásnak becsült értéke. A ~től nem várható el, hogy pontosan eltalálja a becsülni kívánt valódi paramétert, hiszen változóról van szó. Akkor tartják jónak a ~ t, ha az az érték, ami körül ingadozik, éppen a becsülni kívánt szám, paraméter, és ha az ingadozás minél kisebb. Ezzel kapcsolatban két követelménynek kell teljesülnie: torzítatlan nak kell lennie, azaz a becslést végrehajtó statisztika eloszlásának várható értéke meg kell hogy egyezzék a becsülni kívánt paraméterrel; másodszor: a szórása minél kisebb legyen, ugyanis a különböző ~eket összehasonlítva hatásosabbnak tekintjük azt a ~t, amelyiknél a ~t végrehajtó statisztika szórása kisebb. - Ir. Hajtman B.: Bevezetés a matematikai statisztikába. Bp. 1971.

Gyaraki F. Frigyes

Szerkesztette: Lapoda Multimédia