Becsületbiróság
olyan biróság, amely becsületbeli ügyek megvizsgálására és
elintézésére alakul s egyuttal hivatva van oda hatni, hogy a párbajt lehetőleg
mellőzzék; a B.-ok, mint szerződésszerü intézmény, legkorábban a nemességnél
fordulnak elő (judicia heroica, equestria); ezek azonban később megszüntek s
helyökbe az egyetemi, főleg a katonai B.-ok léptek. A B. itéletére bizott
kérdés kétféle lehet; vagy arról van szó, hogy vm. testülethez tartozó személy,
saját cselekménye által megsértette-e a kar becsületét, vagy hogy a karhoz nem
tartozó harmadik személy cselekménye által meg van-e sértve vki-nek, mint a kar
tagjának a becsülete. Az első esetben a B. illetősége alá tartozó cselekmények
csak olyanok lehetnek, amelyek az általános jogszabályok szerint nem
büntetendők; és ha a B. az ezen jogszabályok szerint büntetendő cselekménnyel
foglalkozik is, ezt nem az arra meghatározott büntetés kiszabása, hanem avégett
teszi, hogy megállapítsa azt, aminek a karbeli becsület fentartása érdekében
történnie kell. A katonai B. amikor a tisztnek saját cselekményéről van szó,
fegyelmi biróságot képez, s főleg gyávaság, a tiszti becsülettel össze nem férő
adósságcsinálás, botrányos életmód, katonai titkok elárulása, iszákosság,
játékszenvedély stb. fölött itél s ez megintésre, a szolgálatból való
elbocsátásra, a tiszti karból való kizárásra, az egyenruha viselésétől való
eltiltásra vagy az eddigi lakhely elhagyására szólhat. Mikor arról van szó,
hogy a tiszti becsületet más tiszt, vagy a tiszti karon kivüli egyén
megsértette-e, a katonai B. választott biróság jellegével bir és vagy akként
itél, hogy az illetőnek tiszti becsülete sérelmet nem szenvedett vagy itélete,
feddésre avagy a szolgálatból való elbocsátásra szól; különben a katonai B.
határozata tisztek között a párbajt nem akadályozza. Az osztrák-magyar közös
hadseregben és a m. kir. honvédségnél a B.-ot a becsületügyi tanács képezi,
melynek tagjait az ezred illetve a zászlóalj tiszti karából évenkint
választják. A tisztek közötti párbajok a becsületügyi tanács kiküldött
tagjainak jelenlétében történnek; B.-ok más testületek és egyletek körében is
vannak s feladatuk a tagok közötti egyenetlenségeknek békés uton való
kiegyenlítése, vagy a jellembe vágó dolgot elkövető tagok kigolyózása.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|