Beda

Venerabilis (a tiszteletreméltó), korának egyik legnagyobb angol tudósa, szül. Monktonban 672 körül megh. Girveyben (Northumberland)735. Angol-szász szülőktől származott Monktonban, a northumberlandi grófság és durhami egyházmegye területén. Már hét éves korában a vermouthi Szt. Péter-iskolába került, innen pedig a yarrowi zárdába ment mint szerzetes. Itt maradt élete fogytáig ahol a tudomány minden ágának művelése mellett még tanítással is foglalkozott s hire az egész világon elterjedt. Irodalmi működésében különösen kiemelendő: Historia ecclesiastica gentis Anglorum, melyben az angol egyház történelmét 731-ig a hazai krónikások nyomán irja le. Chronicon de sex mundi aetatibus c. művében Dénes (Dionysius exiguus) időszámítását használván, annak elterjedését a történetirásban nagyban előmozdította. - Több matematikai és csillagászati művet irt, melyek 1511-ben Párisban megjelent műveiben olvashatók; ilyenek: De argumento Lunae; Computus vulgaris qui dicitus Ephemeris; De numeris; De numerorum divisione; Musica theorica et practica; De circulis sphaerae et polo; De astrolabio; De mensura horologii etc. Művei több kiadást értek, így Párisban 1544., Baselben 1563-ban, ugyanazon kiadás Kölnben 1612. Ujabban Giles (London 1843) és Migne (1858) adták ki teljes műveit. Historia ecclesiastica-ját Stewenson (London 1838), majd Molesley (London 1869) és Holder (Freiburg 1882), adta ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon