Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bedekovich... ----

Magyar Magyar Német Német
Bedekovich... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bedekovich

1. család. (Komori báró és nemes.) Régi horvát család, melynek első ismert őse Tamás IV. Béla iródeákja volt s János testvérével 1267-ben Kumur földét nyerte adományul. Ezek valamelyikének a mult században leszármazott Ferenc (l. o.), nejétől Novák Erzsébettől gyermekei: János (megh. 1837) cs. és kir. kamarás és alezredes; Lajos a szabadságharc előtt kőrösi főispán és alkancellár. Az előbbinek utóda magas korban családtalanul él s benne a bárói ág el fog enyészni. A nemesi ágnak végső tagja Kálmán (l. o.)

1. B. Ferenc báró, született Varasdon 1755 febr. 6., megh. 1827. Előbb a kancelláriánál, utóbb 1785 óta a m. helytartótanácsnál szolgált. Résztvett az 1790-iki országgyűlésen, hol az aulikusokhoz tartozott. 1794 óta a kancelláriának volt tanácsosa. A háborus időkben, mint a horvát bandériumok referense, majd mint hadi élelmezési biztos érdemelte ki Ferenc császár kegyét és 1807. az államtanácsnak lett tagja, 1809. bárói rangra emelték és 1814. a Szt. István-rend közép keresztjét nyerte. Előbb Békés vármegyének, halála évében Varasd vmegyének volt főispánja.

2. B. Kálmán, az első magyar-horvát miniszter, született Vas vmegyében 1818 okt., meghalt 1889 augusztus 10. A Horvátországban rég megtelepedett B.-család azon ágából származott, mely nem nyert báróságot, de tekintélyes varasdmegyei birtokai miatt nagy tiszteletben állott. Iskoláit Győrött végezte, azután Zágráb vmegyét, majd a kir. kancelláriát szolgálta. 1842. a zágrábi kir. tábla tiszteletbeli ülnöke lett, de már 1845. leköszönt. Egyik legőszintébb és legszilárdabb hive volt a magyar-barát pártnak és midőn Jellachich alatt felülkerekedtek az illirek, menekülni volt kénytelen. Az abszolutizmus idejét tanulmánnyal és utazással töltötte. Az alkotmány helyreállításakor Varasd vármegye alispánjának választotta és e tisztében, valamint az 1861-iki zágrábi gyülésen erélyesen küzdött az unió mellett. Midőn pártja kisebbségben maradt kilépett a gyülésből és nemsokára leköszönt az alispánságról. Nagyobb eredményeket ért el békítő, közvetítő működésében az 1867-iki zágrábi gyűlésen. Tagja volt a horvát regnikoláris bizottságnak, mely a magyarral együtt a magyar-horvát egyezséget (1868. XXX. t.-c.) megalkotta és midőn a törvényt elfogadták, belépett Andrássy miniszteriumába mint horvát-dalmát-szlavon miniszter. B. Rauch kénytelen visszalépése után egy ideig bán is volt. Az unionista-párt bukásával vissza kellett lépnie, de később mint horvát miniszter ujra belépett a Tisza-kabinetbe. A legnehezebb viszonyok közt is, mint 1883. nyarán fényesen megmutatta ragaszkodását Magyarországhoz és bölcs mérsékletét. Szorosan vett belügyekbe nem igen avatkozott. Szeretetreméltósága és művelt, kedves modora miatt általános rokonszenvnek örvendett.

3. B. Kázmér (komori), zágrábi kanonok, született Szigethen 1728 március 1., meghalt Bécsben 1781 márc. 4. (mások szerint máj. 14.). Bécsben 1743. a jezsuita rendbe lépett, azután a bölcseletet Zágrábban, a történelmet Nagyszombatban, a teologiát Zágrábban és Győrött tanította. A rend feloszlatása után zágrábi kanonok és a bécsi horvát kollégium igazgatója lett. Több egyházi, filozofiai művet irt. V. ö. Szinnyey, Magyar irók.

4. B. Lajos, horvát iró, csász. kir. kamarás, tabulae regiae iudiciariae praeses, Kőrös vármegye főispánja. Nyomtatásban megjelentek szónoklatai: Govorenye vu velikem zpravischu. Vu Varazdinu 1827. Allocutio ad Status et Ordines Com Crisiensis, croatico idiomate pronunciata. Zagrabiae 1832.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is