Bedő

1. Albert (kálnoki), szül. Sepsi-Kőrispatakon (Háromszékmegye) 1839 dec. 31. Atyja unitárius lelkész volt. Középiskolai tanulmányai befejezése után a jogi pályára lépett, az erdélyi kormányszéknél szolgálatot is vállalt, utóbb azonban az erdészet iránt érzett előszeretetének engedve Selmecbányára ment, hol 1864. az erdészeti akadémia tanulmányait mint állami ösztöndíjas jeles sikerrel végezte, s ez után Divald Adolf oldalán, ki akkoriban Eltz gróf vukovári uradalma nagyterjedelmü erdőségeinek erdőmestere volt, a gyakorlatba lépett. 1866. az erd. államvizsgát letette s az orsz. erdészeti egyesület titkárává választották, 1868. pedig ugyancsak Divald befolyásával, ki időközben mint miniszteri tanácsos az állami erdőségek ügyeit vezette, állami szolgálatba ment, melyben kiváló érdemei folytán szokatlanul gyors előmenetelt tett. 1872. főerdőfelügyelő, 1873. az erdészet ügyeinek előadója, 1880. miniszteri tanácsos s az erdészeti szolgálat ujjászervezése után 1881 jan. 1. orsz. főerdőmester lett. Divald Adolf és Wagner Károly mellett leginkább B.-nek vannak nagy érdemei az erdészetünkben korszakot alkotó, a mívelt külföld által is kitünőnek elismert 1879-iki erdőtörvény létrehozásában és határozatainak végrehajtása az ő szakavatott vezetése mellett vette kezdetét. A magyar erdészet fentemlített elévülhetetlen érdemü uttörőivel szövetkezve, B. elsőrendü szerepet játszott az orsz. erdészeti egyesület ujjászervezésében és üdvös irányu működésében, mire előbb mint titkárnak, utóbb mint alelnöknek és 1871 óta mint az «Erdészeti Lapok» szerkesztőjének, bő alkalma nyilt. Mint szakbeli iró B. nagyon termékeny. Nagyszámu műveiből különösebben megemlíthetők: Erdészetünk leirása (Budapest 1874); Erdő-őr vagy az erdészet alapvonalai kérdésekben és feleletekben (első kiadása, mely jutalmat nyert, megjelent Budapesten 1874). Jelenleg a mű 6. kiadása (1891) forog közkézen. A magyar kir. államerdők gazdasági és kereskedelmi leirása (Budapest 1878; francia és német nyelven is megjelent); Erdészeti teendőink (Budapest 1880); Az erdészeti ügyek közigazgatási kezelése hazánkban (Budapest 1882); A magyar állam erdőségeinek gazd. és keresk. leirása (Budapest 1885, 3 nagy kötet, kitünő nagy erd. térképmelléklettel); Magyarország erdőségei (Budapest 1885); Az erdőmívelés jelentősége hazánkban (Budapest 1887). Utóbbi kettőt a tudom. akadémia adta ki, melynek B. 1880 máj. 20. óta l. tagja. B. számos rendjel tulajdonosa és több egylet tb. tagja.

2. B. Pál (bölöni), előkelő székely családból származott unitárius lelkész és szuperintendens. Iskoláit Kolozsvárt végezte, hol az iskola szeniora is volt, 1672-76-ig külföldi egyetemeken volt; hazajőve, az óvári unit. iskola tanítója lett; 1686. pappá szenteltetett 1689. szuperintendenssé választatott, megh. 1690 nov. 6. Lefordította Jokhanánnak zsidó nyelven irt könyörgését 1686., ezenkivül kéziratban több munkája maradt.

Forrás: Pallas Nagylexikon