Beer

1. Adolf osztrák történetiró és politikus, szül. Prosznitzban, Morvaországban, 1831 febr. 27. 1849-51-ig a berlini, heidelbergi, prágai és bécsi egyetemeket látogatta, 1853- 57-ig mint gimnáziumi tanár működött Csernovicban, Bécsben és Prágában, 1857. kinevezték a nagyváradi jogakadémiához az osztrák történelem tanárává, de már a következő évben a bécsi kereskedelmi akadémiához hivták meg, s 1868 óta a bécsi műegyetem rendes tanára. B.-nek mint egy ideig a közoktatásügyi tanács tagjának, kiváló része van az 1869. szabadelvü népiskola-törvény megalkotásában és az osztrák reáliskolák ujjászervezésében. 1873 óta tagja a birodalmi tanácsnak, hol a német alkotmánypárthoz tartozik és a dualizmusnak, valamint a Magyarországgal való barátságos viszonynak egyik szószólója. Pénzügyi és nemzetgazdasági kérdésekben a birodalmi tanácsnak egyik kiváló tekintélye. 1892. a valuta szabályozás kérdésében is több izben felszólalt. Mint történetiró főképen Mária Terézia és II. József korának megirása által szerzett magának érdemeket, de írt ő nemzetgazdasági és közoktatásügyi munkákat is. Főbb művei: Geschichte des Welthandels (4. köt. 1860-84.); Die erste Theilung Polens (3. köt. 1873); Die Finanzen Oesterreichs im 19. Jahrhundert (Prága 1877); Zehn Jahre österreichischer Politik 1801-1810 (Lipcse 1877.); Der Staatshaushalt. Österreich-Ungarns seit 1868 (Prága 1881). V. ö. Százádok 1889. a 445. l.

2. B. Ágost, német matematikus és fizikus, született Trierben, 1825 aug. 1., meghalt 1863 nov. 18. Bonnban tanult, s ugyanott 1855. a mennyiségtan rendkivüli, 1857. pedig rendes tanára lett. Főtevékenysége az optika terére vonatkozik. Főbb művei: Einleitung in die höhere Optik (Braunschweig 1853); Einleitung in die Elektrostatik, die Lehre vom Magnetismus und der Elektrodynamik (Braunschweig 1865); Einleitung in die mathematische Theorie der Elasticität und Kapillarität (Lipcse 1869).

3. B. György József, hires bécsi szemész, szül. Bécsben 1763., megh. 1821. 1786. promoveáltatatott doktorrá és néhány év alatt Bécsnek leghiresebb szemorvosa lett. Orvosok nagy száma sereglett köréje, kik, mint Walther, Graefe, Rosas, Chelius, Flarer, Jaeger Frigyes, e század leghiresebb szemorvosai lettek. A bécsi kormány 1812. szemészeti tanszéket állított föl számára, melyen azonban betegsége miatt csak 1819. működhetett. Beer nemcsak szemészeti irodalmi működésével szerzett érdemeket, de azáltal is, hogy a szemoperációkat több uj módszerrel gazdagította. Munkái egy szemészeti tankönyvön kivül nagy számuak, de oly osztatlan elismerést, mint az említett tankönyv, nem nyertek.

4. B. Mihály, német drámairó, Meyerbeer Jakab (l. o.) hires zeneszerző testvére, szül. Berlinben 1800 aug. 19., megh. Münchenben 1833 márc. 22. Első darabjai: Klytämnestra (1819) és Die Bräute von Aragonien (1822) nem keltettek nagy figyelmet, bár az előbbi érdekes költői alkotás. Annánagyobb föltünést keltett Paria (1823) c. egyfelvonásos tragédiája, melynek magvát a zsidók emanl cipációja teszi és nagy tetszésben részesült Struensee (1827), legjobb műve, melyhez testvére Meyerbeer igen szép zenét írt. Utolsó darabjai: Schwert und Hand (1831) és Menner und Zähler (1832) nem arattak sikert. Kiváló tehetség volt, de biztos esztétikai irány nélkül; innen műveinek eltérő, ki nem elégítő jelleme. Összes műveit kiadta Schenk Ede (1835). Érdekes Immermannal és Schenkkel folytatott levelezése (1837), mely nemes jelleméről és komoly művészi irányáról tanuskodik.

5. B. Vilmos, Meyerbeer (Beer Jakab) zeneszerző testvére, német szelenografus, született Berlinben, 1797 január 3. Miután 1813-1815. az önkéntesek sorában harcolt, a kereskedelmi pályára határozta magát, hogy atyja tetemes gyári és más üzleteit átvegye. A felsőbb matematika és asztronomia elemeinek birtokában, állatkerti villájában kis csillagvizsgáló tornyot építtetett, melyen Mädlerrel először is a Mars bolygót figyelte meg; észleléseinék eredményeit Physikalische Beobachtungen des Mars in der Erdnähe, Berl. 1830 c. munkájában teszi közzé. Fontosabb volt ugyancsak Mädlerrel megejtett holdfelvétele, mely kisérőnk első teljes és megbizható térképét szolgáltatta. Címe: Mappa selenographica totam Lunae haemisphaeram visibilem complectens. Berlin 1836. A francia Akadémia e művet a Lalande díjával tüntette ki. Megjelent még tőle: Der Mond nach seinen kosmischen und individuellen Verhältnissen, oder allgemeine vergleichende Selenographie, ugyanott 1837, 2 kötet, Beiträge zur physischen Kenntniss der himmlischen Körper im Sonnensystem, Weimar 1841 és számos értekezés az Astr. Nachr. VIII-XV. (1830-38) köt.

Forrás: Pallas Nagylexikon