Beerdősítő társulatok

A kopár területek tulajdonosának jogában áll, hogy azok beerdősítését kizárólag önerejéből végezze. Ha az illető terület tulajdonosa azonban e jogával élni nem kiván és kimutatható, hogy a beerdősítés által a szomszéd birtokok is részben vagy egészen megóvatnak a hegyomlások, hó- vagy kőgörgetegek, szélvészek és vizek rombolásának vagy a futóhomok terjedésének veszélyétől, mely őket különben érheti, akkor, ha valamely terület beerdősítése az erdőtörvény értelmében elrendeltetett az érdekelt birtokosok kötelesek társulattá alakulni. A társulatok megalakítását a földmivelési miniszter rendelete alapján a közigazgatási bizottság, mint erdőrendészeti elsőfoku hatóság, küldöttség kirendelése utján eszközli. A küldöttség melynek a királyi erdőfelügyelő hivatalból tagja, az érdekelt felek vagy szükség esetén részrehajlatlan szakértők meghallgatása után a bemutatott térképek nyomán a felek barátságos megegyeztetését kisérli meg; ha ez sikerre vezet, a társulatot megalakultnak nyilvánítja, ellenkező esetben pedig az érdekeltségben való részvétel kötelezettségét, valamint az érdekeltség fokát hivatalból állapítja meg s erről a közigazgatási bizottságnak jelentést tesz. A B. ügyeinek további rendezése iránt az erdőtörvény 167-176. §-ai rendelkeznek, melyekben a határozattal meg nem elégedő fél felebbezéséről, a társulat tényleges megalakulásáról, nevezetesen az elnök, a pénztárnok, a munkavezető választásáról, az alapszabályok s az ügyrend megállapításáról, az elnök s a választmány hatásköréről, a közgyülések tartásáról és teendőiről, a költségjárulék befizetéséről, a kisajátítási s a vadászati jogról vannak határozatok.

Forrás: Pallas Nagylexikon