Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
befejezés accomplishm...
befejezés close
befejezés completion
befejezés conclusion
befejezés end
befejezés ending
befejezés finale
befejezés finish
befejezés finishing
befejezés perfection
befejezés settling
befejezés termination...
befejezés windup
befejezés e... to be near ...
befejezéséh... to be in co...

Magyar Magyar Német Német
befejezés Abschluß (r...
befejezés Vollendung ...
befejezés &... Schluß (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Befejezés

a beszédnek, értekezésnek, levélnek és más irásműnek végső része, mely a megbeszélés eredményét összefoglalja, hathatósan kiemeli s a közönséggel elfogadtatja. A B.-t a szóló vagy iró a szükséghez képest sokfélekép alakíthatja; külön formaszerü B.-re nincs mindig szükség, gyakran elég befejezést ad a tárgyalás olyan elrendezése, mely a legnyomatékosabb pontban tetőpontra jut és végződik; legszabadabb a B. - mint általán a szerkezet - a levélben, hol összefoglalás igen ritkán történik, s a záradék inkább hangulati, mint logikai gyüjtőpontul szolgál; legszabályszerübb a B. a szónoki beszédben.

A drámában a B. v. logikai végkövetkezményét adja a cselekményeknek és igy pozitiv természetü, v. pedig csak helyreigazítja a ferdemenetü, összeszövődő és összekötő törekvéseket és történteket, tehát negativ természetü. Az előbbi B. az úgynevezett «költői igazságszolgáltatás» segítségével a vétkes vagy a világrend ellen vétő hősnek megsemmisülését vagy lealázását jelképezi, s a görög katasztrófa műszóval jeleztetik; az utóbbi B., vagyis megoldás, inkább vigjátékszerü, amennyiben a hősöknek a cselszövényekből, vagy a véletlenség okozta zavarokból való kibontakozását ábrázolja. Végre a problemát tárgyaló daraboknak befejezése is vagy katasztrofális, amennyiben a problemának nyugodt megoldása nem található (La femme de Claude, az áruló nő tragédiája), v. pedig vigjátékszerü (Divorçons, a válást hajhászó női hiuság vigjátéka). A B. sokkal nehezebb. mint bármely része a müvészi, főleg drámai szerkezetnek; ezt már az antik esztétikusok is megjegyezték. Ennek oka pedig rendszerint vagy abban rejlik, hogy a drámai költők nélkülözik a dialektikai élességet, mely a katasztrófát következetesen kidomborítaná, vagy pedig abban, hogy a költőt az invenció a mű végén cserben hagyja, mert a B. legtöbbnyire vagy a hős halálából vagy lakodalmi jelenetből áll, s ebbe nem képesek elég változasságot önteni. Főszabály különben az, hogy a B. minél rövidebb és csattanósabb legyen, ámbár a régiek a katasztrófát szerették dalszerüen elnyujtani és kicifrázni, amivel az ujkori virtuózok, kik a halált mindenféle kórházi tünetekkel szeretik fölcicomázni, nagyon is egyetértenek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is