Befogadó

A műalkotást elsajátító személy (olvasó, néző, hallgató) elnevezése, elsősorban a befogadásesztétikában, ahol a befogadó alapfogalomnak számít, minthogy a befogadás t aktív folyamatnak tekintik. A befogadónak nem egy adott, örökérvényű értelmezést kell elfogadnia, hanem alkotóan, saját személyiségét, tapasztalatait (elvárási horizontját) megmozgatva befogadnia, azaz megértenie a művet, s ezzel valóban részesévé válnia az alkotó-mű-befogadó hármasságban megtestesülő alkotási folyamatnak. ( alkotás, élmény, műelemzés, műértelmezés) A befogadásesztétika elsősorban irodalmi alkotásokkal és azok értelmezhetőségével foglalkozott, de szempontjai érvényesíthetők más művészeti ágakban is. A művészeti nev.-ben, mindez a mű nyitottságát, többféle értelmezhetőségét vallók nézeteit erősíti, s aktívabb szerepet biztosít az egyébként szükségszerűen kevesebb befogadói tapasztalattal rendelkező diákok számára. Az elmélet alapján nemcsak az a régi tapasztalat hasznosítható, hogy egy adott mű befogadásához el kell érni bizonyos életkort s szert kell tenni megfelelő élettapasztalatokra, hanem az az újabban tudatosuló is, hogy egy adott mű minden újabb befogadása ugyanannak a befogadónak is újabb és újabb élményrétegeket tárhat fel. - Ir. Irodalomtanítás. I-II. (Szerk. Sipos L.) Bp. 1994.

Vasy Géza

Szerkesztette: Lapoda Multimédia