Behajtás

(invagiatio). Ha a marha másnak földbirtokán való legeltetés, a vetés vagy a fű elgázolása és elrontása által kárt okoz: a káros fél jogosítva van a kárban talált marhát behajtani. A behajtott marha zálogul szolgál a károsítottnak a kártételből eredő követelésére nézve, a behajtó köteles azonban kárát hiteles személyekkel megbecsültetni és a becsüt az ellenféllel közölni. Ha pedig három nap alatt senki sem jelentkezik a behajtott marha tulajdonosául, az esetben köteles a károsított, vagy a behajtó, az ilynemü bitang marhát az illető szolgabirónak v. a kapitánynak bejelenteni s ugyanoda az okozott kárnak és költségnek jegyzékét is beküldeni. Ha 15 nap alatt senki sem jelentkezik a behajtott marha tulajdonosául: hirdetmény bocsátandó ki, s a hirdetményi határidő sikertelen lejárta után, avagy ha a marhának tudvalevő tulajdonosa a vett felhivás után 15 nap alatt a marhát ki nem váltaná, a marha árverés útján eladható. A károsított fél követelheti kárának, költségének és az ugynevezett hajtópénznek megtérítését, mely azt egyes marhafajok után különböző összegben van megállapítva. A B.-tól megkülönböztetendő a marha elhajtása peres területről (abactio pecorum), amely esetben a marhát nemcsak a kár és költség megtérítése vagy dologi biztosítása után; hanem irásbeli biztosításra is ki kell adni a jelentkező tulajdonosnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon