Beiktatási viták
alatt azon évtizedekig tartott küzdelmeket értjük, melyeket
a római pápák, mint az egyház legfőbb fejei, egyházi férfiaknak, jelesen
püspököknek és apátoknak, világi fejedelmek és főurak által, egyházi
javadalomba pásztorbot és gyűrü átadása mellett történt, beiktatása
(investitura) ellen, az egyháznak szabadságáért vivtak. Minthogy ugyanis az
egyházi hivatalokkal világi földbirtokok és különös politikai jogok s
kötelezettségek is voltak összekötve, innen fölmerülhetett s tényleg föl is
merült azon kérdés, hogy az egyházi javadalmak betöltésénél történjék-e a
javadalmas beiktatása ugy az egyházi, mint a világi hatóság részéről is, és ha
igen melyik hatóság részéről előbb? ÉS épp ezen kérdések körül forogtak a
középkort jellemző oly buzgalommal s változó szerencseesélyekkel folytatott
harcok az egyházi és világi hatalom képviselői között, melyeket beiktatási
viták elnevezése alatt, különböző álláspontjaikról különbözőleg szoktak
megbeszélni a történetirók. A beiktatási viták történetét röviden és alaposan
megirta: Petr. de Marca: De concordia sacerdotii et imperii. L. VIII. c. 19.
Továbbá: Enr. Noris: Storia delle investiture delle dignita eccl. Mantua,
1714-ben Staudenmaier: Geschichte der Bischofswahlen. Tübingen 1831.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|