Beirut
tengerparti város Sziriában, ázsiai török vilajet fővárosa,
4-5 km. hosszu, a Libanontól kinyuló földnyelven, (1889) 105,400 lak., selyem-
és gyapotszövéssel, arany-ezüstdrót és tarka ládák készítésével, amely utóbbiak
nagy keresletnek örvendenek; különböző iskolákkal és egy csillagvizsgálóval. A
város szűk, kanyargós utcái a földnyelv meredek partu közepén, falak közt
épültek; körülöttük amfiteátrumszerüleg emelkedő dombokon jól épült, csinos
nyaralók állanak, - tágas buja növényzettel telt kertek közt. 1885 óta, amióta
vízvezetékéből jó ivóvizet kap, a Földközi tenger mellékének egyik
legegészségesebb városa. Kikötője csekély biztonságot nyujt; sokszor a hajók és
szárazföld között a közlekedés egészen megakad. Jobb a kikötő a Nahr-B.
torkolatánál, amely folyó völgyében a régi kultura számos nyoma található. A
keresztes hadjáratok idejéből fennmaradt a négyszögletü torony, mely egykor a
város védelmére épült s egy templom, mely ma a főmecset. A kereskedelem nagyon
élénk; főképen az európaiak kezében van; rendes postahajókat különösen a trieszti
Lloyd-társaság és a franciák járatnak; ezért is B. egész Szirának fő kereskedő
helye és Damaszkus kikötője, mellyel mesterséges ut köti össze. Forgalma (1888)
körülbelül 73 millió frank; a kivitel főcikkei: selyem, gyapot és dohány; a
bevitelé európai iparcikkek. B.-ban osztrák-magyar konzulátus is van. B. az
ókori Feniciának Berytusa. A rómaiak uralma alatt Julia Augusta Felix néven
iskoláiról volt hires. A keresztes háboruk korában 1110-ben I. Balduin
birtokába jutott. 1187-ben Szaladin visszafoglalta. Ezentul sokáig druz emirek
uralkodtak rajta, Fakler-ed-Din megerősítette. 1763-ban ottomán fennhatóság alá
került; 1840-ben Ibrahim pasa foglalta el. Ezen expedició folytán az angolok
bombázták és megadásra kényszeritették.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|