Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Beiskolázás... ----

Magyar Magyar Német Német
Beiskolázás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Beiskolázási elvek

Szűkebb értelemben a tanköteles gyerekek isk.-i tanulmányainak megkezdését szabályozzák; megfogalmazzák azokat az elvárásokat, követelményeket, amelyeknek a beisk.-zandó gyerekeknek meg kell felelniök. Tágabb értelemben a beiskolázási elvek a tanulók különböző iskolatípus ba, => iskolai körzet be bejutását is meghatározhatják. Az első értelemben a közokt.-i tv. két alapelvet hangsúlyoz: az életkor és a fejlettség elvét, amikor kimondja: "A gyermek, ha az isk.-ba lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be". (1996. évi LXII. tv. a közokt.-ról, 6. § 2. bek.) Végső soron az isk. ig. jogkörébe tartozik annak eldöntése - az óv., a nev.-i tanácsadó, v. a tanulási képességet vizsgáló országos szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét figyelembe véve -, hogy a beisk.-zandó gyermek valóban iskolaérett ( => iskolaérettség) és megfelel a beiskolázási feltételeknek. A leggyakrabban alkalmazott beiskolázási elvek a következők: az életkor szerinti beiskolázás , a terület szerinti beiskolázás , fejlettség szerinti beiskolázás és a => szelekció . A beiskolázási elvek többnyire tud. megfigyelések, kutatások (pszich., ped., orvostud., szociológia) eredményein nyugvó kategóriák. A nev.-tört.-i korszakok beiskolázási elveki tükrözik a kor szellemét, a tud. élet színvonalát, a gyermekekről való vélekedést. A kötelező oktatás bevezetéséig még az isk.-kezdés évét sem szabályozták szigorúan. Így gyakran előfordult, hogy egy-egy oszt. diákjai életkorban és fejlettségben egyaránt több évnyi eltérést mutattak. Az oktatás kötelezővé tételével egyidejűleg jelentek meg a gyermek személyiségét feltáró pszich.-i kutatások eredményei, és az ezeken alapuló vizsgálati módszerek alkalmazásával a tud. alapokon nyugvó beiskolázási elvek. Az egyes beiskolázási elvek a különböző beisk.-zási modellek ben más-más hangsúlyt kapnak. A hagyományos beisk.-zási modell merev beisk.-zási életkorral szabályoz. Az így beisk.-zott gyerekek életkorukat tekintve homogének, fejlettségüket tekintve azonban erősen heterogének lehetnek. Ennek következtében az egy-egy oszt.-ban tanuló gyerekek az azonos isk.-i követelményeket eltérő módon tudják teljesíteni. A gyerekek életkora és fejlettsége gyakran nem esik egybe, így a beisk.-zási életkort betöltött tanulók fejlettségi szintje alacsonyabb v. magasabb lehet az átlagnál. A kompenzáló beisk.-zási modell három alapelvre épül: az életkori , a fejlettségi és a prevenciós kompenzáló elvre. Az életkor szerint beisk.-zott gyerekek szélsőségesen heterogén csoportjainak sajátos bánásmódot kínál: preventív évf.-ot a retardált ( retardáció) gyerekek számára, differenciált foglalkozást az akceleráltak részére. A foglalkozások hatására kialakuló viszonylag homogén első oszt.-ban való tanulásuk azonos esélyű isk.-kezdést és annak sikeresebb folytatását teheti lehetővé. - Ir. Nagy J.: Iskolaelőkészítés és beiskolázás. Bp. 1974.; Nagy J.: A kompenzáló beiskolázási modell. Bp. 1974.

Heimann Lászlóné

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is