Bej
régiesen bég, mai jelentése ur, voltaképen cim, mely a pasák
fiivadékait és az ezredesi rangfokozatot nyert katonai és polgári
hivatalnokokat illeti; az előkelőbb európaiakat is megtisztelik néha e cimmel,
aminthogy minden fiatal sztambuli efendi szintén elvárja, hogy B.-nek titulálják.
Eredetileg fejedelmi méltóság volt a B. cim, és a szeldsuki időkben az egyes
törzsek urai nevezték igy magukat. Sőt még mai nap is B. a hivatalos cimük az
európai kisebb fejedelmeknek és hercegeknek. Bulgária és Montenegró fejedelmei
B.-ek, nemkülönben a cserkesz és tatár hercegek utódai is. A régi időkbeli dere
B.-ek (völgy-B.-ek) egy-egy területnek voltak független urai, és az első
szultánoknak soká kellett a kisázsiai B.-ekkel harcolni, mig uralmukat
megszüntethették. Később már nagyobb udvari méltóságokkal volt e cim
kapcsolatban ma már mindinkább kezd veszteni jelentőségéből. Összetételekben is
gyakori a B. szó, aláj-B. a csendőrség ezredese, mir-alaj-B. ezredes, stb. Mint
helynév előfordul a B.-oglu (Bej fia) szóban, mely a sztambuli európai
negyednek, Perának, a török neve.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|