Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Békés-Csaba... ----

Magyar Magyar Német Német
Békés-Csaba... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Békés-Csaba

nagyközség Békés vmegye B.-i j.-ban, a Fekete-Körös egyik csatornája mellett; az egykori nagy tót faluból most a. megye s az Alföld egyik legszebb s magyarérzelmü városa lett. Tágas piacán áll a nagy és diszes ág. evang. templom, melyben tót, és egy kisebb, melyben magyar nyelven folyik az istentisztelet; ugyanitt van a diszes városház, a vigadó, a szinház, a nagy vendéglő és a kaszinó, valamint sok csinos magánház; a Körösön tul szép házsor kertek közt nyulik el, az egykori temetőt szép parkká alakították át. Lakói szorgalmas földmívelők, kik a szőlő- és gyümölcstermelést is üzik. B.-nek ma (1891) 5030 háza és 34243 lak. van; ezek közt van 7728 magyar, 379 német és 25917 tót, vallás szerint 7168 róm. kat., 443 gör. kel., 24044 ág. evang., 796 helv. és 1511 izr. B. a bányakerületi ág. evang. püspök és egyházi törvényszék, a nagyvárad-gyulai róm. kat. esperesség, a járási szolgabiróságnak székhelye; van járásbirósága és adóhivatala, közjegyzősége, pénzügyőrbiztosi állomása, dohánybeváltó hivatala; iskolái közül említendő az ág. evang. gimnázium (1863 óta), az alsófoku ipariskola. Közgazdasági viszonyait élénkíti az itteni takarékpénztár (a népbank 1891. csalás miatt tönkrement) s az osztr.-magy. bank mellékhelyisége; van téglagyára, 8 gőzmalma, ipartestülete s számos közhasznu s ipari társulata és egylete. Marhavásárai jelentékenyek; lakói közül számosan fazekasipart üznek. B. a m. kir. államvasutak budapest-aradi és szeged-nagyváradi vonalának csomópontja, élénk forgalom középpontja. Van posta- és távirdahivatala, postatakarékpénztára. B.-n megjelenik: Békésmegyei Közlöny (dr. Zsilinszky Endre). XX. évf., hetenkint kétszer. Békésmegyei Hirlap (Lepage Lajos). III-ik évf. hetenkint kétszer. A Békésmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője (Zsilinszky Mihály). VII. évf. évenkint 4-6-szor. Termékeny határa 32601 ha., B. nevét Csaba birtokostól vette (Csaba mezeje); 1235. falu volt, a XIV. sz. a gerlai Ábrahámffyak tulajdonában volt. 1528. Ábrahámffy István vagy Péter építtette a csabai kastélyt, 1556. azonban Ábrahámffy Imre el akarván árulni a törököknek, Mágócsi Gáspár gyulai várkapitány B.-t rohammal bevette, földig rombolta s Imrét megölette. 1566. a törökök elfoglalták s azóta nagyon elnéptelenedett, magyar lakói nagyobbára elpusztultak. 1717. 3 felföldi tót család telepedett itt le, kiket nemsokára számosan követtek; a magyarok elköltöztek s így keletkezett 1718. a mostani B., egészen tót lakossággal. Bár a tótoknak itt jó dolguk volt, mégis 1732. az egész lakosság el akarta B.-t hagyni, de a megye szándékukban megakadályozta. 1735 máj. 1. a Pero vezérlete alatt felzendült rácok B.-t mindenéből kifosztották, 1750. telepedtek le az első katolikusok, 1753. 800 csabai, szarvasi és berényi család Vandlik Marton pap vezetése alatt Szabolcs vmegyébe költözött és ott a nyiregyházi egy házat alapítá. 1840. lett mezővárossá, addig Európa legnagyobb faluja volt. V. ö. Haan Lajos, B. mezővárosa hajdanáról és mostani állapotáról. II. kiad. Pest 1886. (U. a.: Békés vmegye hajdana. Pest 1870.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is