Békés
Gáspár (kornyáti), régi békésvmegyei nemes család sarja,
szül 1520., megh. 1579. Apja házában gondos nevelésben részesülve, mint
Petrovich Péter apródja kezdte nyilvános életét és a Szapolyai ház
szolgálatában állva egyszerü köznemesből Erdély első államférfia lett. János
Zsigmond alatt erdélyi vajda és az ifju fejedelem meghitt tanácsosa, kinek
halála után ő is a fejedelemjelöltek közt szerepel. Báthory Istvánnal szemben
megbukva, Miksa császár segítségével megtámadta Báthoryt, de ez a szt.-páli
csatában 1575 jul. 19 seregét tönkre tette, magát B.-t pedig Szatmár várába
szalasztotta. Ezután Kolozsvárra gyülést hivott össze, melyben B -t fej- és
jószágvesztésre itélték. Hasztalan igyekezett most Báthoryval kibékülni, nem
sikerült. Midőn 1570. Báthoryt lengyel királlyá választották s helyébe öccse
Kristóf lőn a fejedelem, az ő közbenjárására Báthory kibékült B.-al, ki
haláláig Báthorynak legbensőbb hive maradt, kitől lengyel nemességet nyert és
lovas hadának fővezérévé tétetett. (Szádeczky Lajos Kornyáti Békés Gáspár.
Tört. Életrajzok 1887.) Öccse, B. Gábor, bátyjával együtt Báthoryt a
fejedelemségtől megfosztani törekedett, ki midőn B. Gáspárt kegyeibe fogadta,
B. Gábor is udvarába került. Az oroszok ellen a lovasok seregében harcolva
1581. a pleskovi ütközetben esett el.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|