Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
békés amicable
békés civil
békés pacific
békés peaceable
békés peaceful
békés placid
békés quiet
békés serene
békés tranquil
békés egymá... peaceful co...
békés együt... peaceful co...
békésen amicably
békésen peaceably
békésen placidly
békesség amicability...
békesség quietude
békesség serenity
békesség tranquillit...
békesség tranquilnes...
békeszerető... peaceable

Magyar Magyar Német Német
békés auskömmlich...
békés friedfertig...
békés friedlich
békés termé... verträglich...
békeszerető... friedfertig...
békeszerető... friedlieben...
békeszerződ... Friedensver...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Békés

vármegye, Hazánk régi tiszántúli kerületének egyik megyéje, alakja szabálytalan, határai É-on Jász-Nagy-Kun-Szolnok, K-en Bihar, D-en Arad és Csanád, Ny-on Csongrád vmegye. Területe 3558.01 km2. Földje végtelen róna, melynek tenger feletti magassága 85 és 95 m közt ingadozik s csak egyetlen helyen, Orosházától K-re emelkedik 101 méterig. Ezen, szinte a tengerfelület egyenességét mutató rónán csak apró halmok (számszerint 300) emelkednek, melyeket őrhalmoknak vagy temetkezési helyeknek tartanak. B. lapályának É-i és K-i részét a Körös vízrendszere hálózza be; a Fekete- és Fehér-Körös Békés-Gyula táján lép a megye földjére s 4 km-rel a város alatt egyesül; innen Kettős-Körös néven ÉNy-nak folyva, Körös-Tarcsa alatt a Berettyóval egyesült Sebes-Köröst veszi fel; most Egyesült- vagy Hármas-Körös név alatt Ny-nak fordul s végtelen kanyarulataival B. É-i részét a hatalmába keríti; e folyók azelőtt kiszámíthatatlan károkat okoztak s mocsaraik kigőzölgésével különféle nyavalyákat hoztak az emberekre. Ezért már századunk elején megkezdették szabályozásukat, de tényleges eredményt csak 1856 -1870-ben értek el. A csekély esésű s lomha folyású folyókon átvágást eszközölvén, előmozdították gyorsabb lefolyásukat. A Fekete- és Fehér-Köröst 24 km-nyi hosszú csatornával Gyulától és Békéstől elterelték a Sebes-Körös Sárrétjét 35 km-nyi hosszú csatornával lecsapolták, ezáltal 17000 ha szántóföldet nyertek, a Berettyó Sárrétjét nagy részben szintén lecsapolták. Minthogy azonban az árvizek lefolyása még nem volt elég gyors, az állam a medrek mélyítését rendelte el, mely munka 1881 óta folyik. A Köröstől D-re B. egész területén nincsen semmiféle folyóvíz, egyedül legdélibb csücskén kanyarog át a Tisza felé tartó Szárazér. Állóvíz, az említett mocsarakon kívül, nincsen. B. talaját főleg homok-és agyagrétegek képezik a negyedkori lerakodásokat, melyekből ősemlősök csontjai kerültek ki homok, sárga agyag és televényföld fedi. Utóbbi igen termékeny, a kitűnő acélos nehéz búza termesztésére alkalmas. Helyenkint szikes foltok vannak, melyek egy része használhatatlan (vakszik), más része célszerű kezelés mellett használhatóvá válik. Ásványos kincsei nincsenek s ásványos forrása csak Orosházán a Gyopáros tóban van.

Éghajlata az Alföld tipikus jellemvonásait mutatja: a hideg telet forró nyár követi. Az évi közepes hőmérséklet 11-12°C, júliusban és augusztusban a közepes hőmérséklet 22-23°C, a legnagyobb meleg 38-39°C ellenben télen a legnagyobb hideg -24°C is szokott lenni. Nyáron rendesen nagy a szárazság s rettenetes a por; legkellemesebb az ősz. A csapadék évi átlagos mennyisége Gyulán 597 Gyomán 494 mm s így B. hazánk egyik legszárazabb vidéke. Sok kárt okoznak a késői fagyok.

B. termőterülete 345494 hektár miből 244 545 ha szántóföld, 1042 ha kert 28112 ha rét és kaszáló, 59118 ha legelő, 3294 ha nádas, 3840 ha szőlő és 5543 ha erdő. A mezőgazdaság főága a földművelés. B. búzája a legkitűnőbb, 85 kg súlyú; a vele bevetett terület 102697 ha, termése (1890) 1923611 hl, kevéssé jelentékeny a rozs (1266 ha) és köles, (959 ha), fontosabb az árpa (33643 ha) és zab (15617 ha) termelése. Termelnek még hüvelyes veteményt (903 ha), burgonyát (1425 ha) takarmány répát (3341 ha), repcét (4631 ha), lent (333 ha) és kendert (1092 ha) és különféle takarmányt. A dohánytermelés szépen halad; 19 községben 275 termelő 2305 hektáron (1891) 23148 mázsa dohányt termelt. Az erdőgazdaság nem jelentékeny, az erdők nagyobb része tölgyes; régente sokkal több volt az erdő, de a mocsarak lecsapolásával a nedves erdőket is kiirtották s a termékennyé vált földet eke alá fogták; azóta az előbb gyakori mocsárláz megszűnt, de az éghajlat általában melegebbé vált. A kertészet több figyelmet érdemelne, a szőlészet a kertekben dívik, de a filloxera itt is befészkelte magát; Békés-Csabán jó csemegeszőlőt termelnek. 1890-ben az egész megyében 23527 hektoliter must 7114 hl fehér, 509 hl vörös és 10705 hl siller bor termett. Az állattenyésztésnek csak egyes ágai mutatnak haladást; a lótenyésztés az állami mének kedvező befolyása folytán emelkedik. A szarvasmarha tenyésztés főleg egyes nagyobb uradalmakban (gr. Wenckheim Frigyes gr. Almássy Kálmán) kitűnő, a közlegelők felosztásával a nép híján van a jó tenyésztéshez szükséges takarmánynak, azért marhatenyésztése is inkább hanyatlik, mintsem emelkedik. Hanyatlott a sertés- és juhtenyésztés is; a baromfitenyésztés Csabán és Orosházán lendületet vett. A házi állatok száma volt 1884-ben: 44293 ló, 51032 magyar és 1647 db idegen fajta szarvasmarha, 146 bivaly, 366 szamár és öszvér, 108802 sertés, 180929 juh és birka és 107 kecske. A méhészet is el van hanyagolva; van, (1891) 1035 mozgószerkezetű kaptár és 1683 közönséges köpű, összesen 3300 családdal, az eladott méhtermékek értéke 5000 ft. A selyemtenyésztést nem űzik B.-ben. A halászat a folyók szabályozása folytán ugyan sokat szenvedett, de a Körösben harcsák és pontyok most is nagy mennyiségben találhatók.

A lakosság száma (1881) 229757 volt, most (1891) 258386 lélek; a 10 évi szaporulat 28629 lélek, vagyis 12.2%. A lakosok közt van jelenleg 188781 (73.1 %) magyar 6110 (2.4%) német, 56876 (22.0%) tót és 6019 (2.3%) oláh. A magyarság, melynek 10 évi szaporulata 28309 lélek (17.6%), a békéscsabai járást kivéve mindenütt abszolút többségben van; a tótok B.-Csabán, Tót-Komlóson és Szarvason többségben vannak; magában Csabán 25917 tót él; a németség csak Mezőberényben és Gyulán az oláhság Kétegyházán és Gyulán lakik nagyobb tömegben. A tótok és németek azonban meglehetősen hozzásimultak a magyarokhoz, s viseletüket, szokásaikat, életmódjukat sokban elsajátították; a magyar nyelvet is megtanulták, de teljesen meg nem magyarosodtak. Hitfelekezet szerint van 58867 róm. kat., 7177 gör. kel , 92327 ág. evang., 91339 helvét és 7189 izraelita.

Közgazdaság. B. túlnyomóan földműves és állattenyésztő megye; ipar tekintetében sohasem tűnt ki a XVIII. században a megyében csak 5 iparos volt a legszükségesebb iparcikkeket máshonnan kellett hozatni; ezért Thessedik Sámuel 1780-ban Szarvason ipari tanintézetet létesített. Ipara ma is jelentéktelen, Orosháza, Gyula, Csaba, Szarvas, Békés s néhány más községre szorítkozik; ott is többnyire csak szíkviz- és ecetgyárak, gőzmalmok (Gyula, Békés, B.-Csaba, Mezőberény, Orosháza, Szarvas, Gyoma, Tót-Komlós, Szeghalom stb.), téglagyárak (Békés Gyoma, B.-Csaba, Gyula-Vári), gőzfűrészek (Szarvas) vannak. Van azonkívül gyújtófagyár (B.-Gyulán), gazdasági szeszgyár (Gyoma). Ipartestület 6 helyen van. A házi ipar (fonás, szövés, fehérítés) csökken, B.-Csabán szövőiskola van. A kereskedelemben főfontosságú a gabonaforgalom, melynek főpiaca Békés-Csaba, mellette azonban minden vasúti állomás szállít gabonát a külföldre. Minden nagyobb községnek látogatott (főleg marha-) vásárai vannak, de legnagyobbak Gyula vásárai; továbbá B.-Csaba, Békés, Mezőberény és Szarvas marhavásárai; Orosházának népes heti piacai vannak. Közlekedés tekintetében B. soká elhanyagolt állapotban volt; kő teljes híjában azelőtt feneketlenek voltak útjai a csak legújabban épült néhány kő-út: állami útja ma sincs s a kiépített törvényhatósági út nem több 28 km-nél (kiépítetlen 400 km.). A forgalom tehát majdnem kizárólag a vasutak ragadták magukhoz; ezek több irányban szelik a megyét. Fővonaluk a m. k. államvasutak budapest-aradi vonala, mely Gyoma, Mezőberény és Csaba érintésével a megyét egész hosszában (71 km) szeli; ezt Csabánál a szeged-nagyváradi vonal metszi, mely Orosházát és Gyulát érinti; mellékvonalak továbbá a gyomadévaványa-füzesgyarmati, a szeghalom-vésztőkóti és a földvár-békési; végül az arad-csanádi vasút Kétegyházánál szintén érinti B. földjét, úgyhogy a megye összes vasútainak hossza 216 km. A hajózás az egyesült Körösön nemcsak tutajokkal és dereglyékkel, de kisebb gőzhajókkal is lehetséges; a Fehér- és Fekete-Körösön csak lóval vontatott dereglyék közlekedhetnek, a Sebes-Körös csak tutajozásra, a Berettyó csak csónakázásra alkalmas. A közlekedés és az üzleti élet gócpontjai B.-Csaba, Békés és Gyula. A pénzüzlet csaknem kizárólag a hitelintézetek kezében van: a megyében 11 takarékpénztár, 2 népbank és 2 hitelszövetkezet van.

A közművelődés nagy haladást tett; az (1890) 50120 tanköteles közül 13381 (=26.7%, 1870-ben 50.3%) nem látogatja az iskolát; a megye minden (28) községében van népiskola, van továbbá 65 pusztán is iskola, együtt pedig 225-re rúg az iskolák száma; ezekben 328 tanító működik. Van B.-ben 14 kisdedóvó, 7 alsófokú iparos és 1 alsófokú keresk. iskola, 3 polgári iskola, 3 középiskola (Szarvason ág. evang. fő-, B.-Csabán ág. ev. al-, Békésen 6 oszt. helv. gimnázium).

Közigazgatás. B. 7 járásra oszlik s 1 rendezett tanácsú város van benne, u. m. van a megyében összesen 1 r. t. város és 27 nagyközség továbbá 36 puszta. A községek igen nagyok, 2000 lakoson alul csak 1 van (Szabad-Szt.-Tornya 1683 lak.), 2-5000 lakosú 11,5-10000 lakosú 8, 10000-en felül 7; a legnépesebbek B.-Csaba 34249 Békés 25087, Szarvas 24393, Orosháza 19956 lakossal. A községek határa óriási; Békésé például 33218, B.-Csabáé 32608, Szarvasé 25941, Szeghalomé 22955, Gyomáé 22399 hektár. B. székhelye Gyula. A megye az országgyűlésbe 5 képviselőt küld. Egyházi tekintetben B. r. kat. egyházai közül 1 a csanádi, 14 a nagyváradi s 1 a váci püspöki egyházmegyéhez van beosztva, utóbbi tehát az esztergomi, a többi ellenben a kalocsai egyháztartományhoz, továbbá a 12 gör. kat. fiókegyház a nagyváradi, viszont az 5 gör. kel. anyaegyház az aradi püspöki egyházmegyéhez tartozik. 10. ág. evang. egyháza a bányai, 17 helv. egyháza a tiszántúli, 2 unit. fiókegyháza a kolozsvári egyházkerület híveit gyarapítja; az izraelitáknak 9 anyakönyvvezető hatóságuk van. Törvénykezési beosztását illetőleg B. a nagyváradi kir. itélő tábla s a gyulai kir. törvényszék területéhez tartozik; járásbirósága van 6 (Gyula, Békés, B.-Csaba, Orosháza, Szarvas, Szeghalom), az elsőt kivéve mindegyiknek telekkönyvi ügyekben is van bírói hatásköre. Kir. főügyészsége Nagyváradon, bányabírósága Szatmár-Németiben, sajtó- és pénzügyi bírósága Aradon van. Ugyanennek közjegyzői kamarájához tartozik: a megye területén 5 közjegyző működik (Gyula, B.-Csaba, Békés, Orosháza, Szarvas); ügyvédi kamarája Aradon van. Hadügyi tekintetben a szeghalmi járás a Nagyváradon székelő 37., a többi járás és Gyula városa a békés-csabai 101. sz. hadkiegészítési, az egész megye a temesvári hadtestparancsnokság, továbbá ugyanoly felosztás szerint a debreceni 3. és a gyulai 2. sz. honvéd-gyalogezred alá van rendelve s alakítja a 7., 4. és 5. sz. I. oszt., és a 102., 99., 100. sz. II. oszt. népfölkelési járást; illetékes állandó vegyes felülvizsgáló bizottsága Aradon és Nagyváradon székel. Csendőr-szakaszparancsnokság Gyulán van, az aradi szárnyparancsnokság alá rendelve. Pénzügyigazgatósága Gyulán székel: van 4 adóhivatala (Békés, Békés-Csaba, Gyula, Szarvas) és 2 pénzügyőrsége (Gyula, B.-Csaba). Ipari s kereskedelmi ügyeiben az aradi kamara dönt, államépítészeti hivatala Gyulán van közutak, posta és táviró tekintetében ellenben a nagyváradi kerületi felügyelő, illetve igazgatóság kerületéhez tartozik. Erdészeti főhatósága a nagyváradi állami erdőfelügyelőség. Állami ménteleposztálya nincs, hanem a mezőhegyesi kerületbe van beosztva; állategészségügyi dolgokban a budapesti felügyelő kerületéhez tartozik, állami állatorvosa azonban Gyulán van. Méhészeti ügyekben a nagyszalontai vándortanítói kerület egy részét teszi, selyemtenyésztési főfelügyelősége Baján székel, borászati és szőlészeti tekintetben a szegedi kerülethez van beosztva. B. területe a Budapesten székelő 6-ik kultúrmérnöki hivatal s a szegedi m. k. folyammérnöki hivatal hatásköréhez tartozik. 28 gyógyszertára van.

Története. Anonymus szerint a honfoglalás idejében a mai B. Marót bihari vezér birtokához tartozott s lakói kozárok vagy khazarok voltak, akiktől Tas és Szabolcs magyar vezérek vereséget szenvedtek. Később azonban Árpád és Marót közt béke köttetvén, utóbbi halála után birtoka Marót leányával együtt Zsolt fejedelemre szállt. Kevéssel utóbb épült fel Békés vára a Fehér- és Fekete-Körös egybefolyásánál. Kedvező folyóktól s erdőségektől védett fekvésénél fogva Békés vára környékén önálló megye szerveztetett. Valószínű, hogy a honfoglalás idejében ide a Zuard nemzetség telepedett le melynek alapítója Lel vezér volt. A tatárjárás után B.-ben Gyula, Endrőd s más városok gyorsan emelkedtek s a hatalmas birtokos családokban az országos hatalomnak erős támasza volt. Egyes lázadások azonban előfordultak; Hunyady János kormányzósága alatt a kalandor Fekete György fellázította B. lakosságát s Gyulát is elfoglalta, de Hunyady erejét megtörte; az 1514-iki pórháború alatt is sokat szenvedett a megye. A mohácsi vész után a kalandor szerb Car Iván vagy János (Cserni Jovan) háborgatta a vidéket, de Török Bálint legyőzte. Gyula várának bukása után (1566) B. a török hatalom alá került s az alatt nyögött 1694 dec. 12-ig, amidőn I. Lipót serege Gyulát visszafoglalta s a törökök erejét B.-ben megtörte. A török vandalizmus a régi virágzás minden nyomát kipusztította s csak a Rákóczy-féle háború befejeztével történtek lépések a néptelenné vált vidék benépesítésére. Az 1715. évi 92-ik t.-e. önálló megyének rendszeresítette B.-t; III. Károly pedig a B., Csongrád és Zaránd megyékben fekvő fiskális jószágokat Harruckern János Györgynek, a hadi élelmezési bizottság fejének és udvari kamarai tanácsosnak adományozta. Az 1561-ben volt 63 község közül ekkor csak 9 lévén lakva, Harruckern minden erejével e megye felvirágoztatására törekedett s törekvéseit oly siker koronázta, hogy joggal neveztetett a vármegye újjáalkotójának. Érdemei elismeréséül III. Károly 1729-ben bárói rangra emelte és 1732-ben Békés vmegye főispánjává nevezte ki. Ő telepítette be Csaba, Szarvas, Békés, Gyoma s más községek lakóit, azokat mindenféle kedvezményekben részesítette, minek folytán csakhamar felvirágoztak. A társadalmi lendület, melyet B. Harruckern alatt nyert, oly erős és tartós volt, hogy még az 1735-iki Pero-féle parasztlázadás sem volt hátrányos befolyással s az 1848-ig nem háborított béke oly kedvező volt a megyére, hogy gazdasági élete meglepő lendületet vett. A minden téren való haladás főleg báró Wenckheim Béla érdeme, kinek vezetése alatt B. közélete minden irányban fellendült s B. az ország egyik legvagyonosabb és leghazafiasabb vármegyéjévé fejlődött. 1891-92. munkásmozgalmak törtek ki a megyében, melyek a kormány rendkívüli beavatkozását vonták maguk után.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is