Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
békés amicable
békés civil
békés pacific
békés peaceable
békés peaceful
békés placid
békés quiet
békés serene
békés tranquil
békés egymá... peaceful co...
békés együt... peaceful co...
békésen amicably
békésen peaceably
békésen placidly
békesség amicability...
békesség quietude
békesség serenity
békesség tranquillit...
békesség tranquilnes...
békeszerető... peaceable

Magyar Magyar Német Német
békés auskömmlich...
békés friedfertig...
békés friedlich
békés termé... verträglich...
békeszerető... friedfertig...
békeszerető... friedlieben...
békeszerződ... Friedensver...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Békés

Vármegye. Hazánk régi tiszántúli kerületének egyik megyéje, alakja szabálytalan, határai É-on Jász-Nagy-Kun-Szolnok, K-en Bihar, D-en Arad és Csanád, Ny-on Csongrád vmegye. Területe 3558.01 km2. Földje végtelen róna, melynek tenger feletti magassága 85 és 95 m. közt ingadozik s csak egyetlen helyen, Orosházától K-re emelkedik 101 méterig. Ezen, szinte a tengerfelület egyenességét mutató rónán csak apró halmok (számszerint 300) emelkednek, melyeket őrhalmoknak vagy temetkezési helyeknek tartanak. B. lapályának É-i és K-i részét a Körös vizrendszere hálózza be; a Fekete- és Fehér-Körös Békés-Gyula táján lép a megye földjére s 4 km.-rel a város alatt egyesül; innen Kettős-Körös néven ÉNy-nak folyva, Körös-Tarcsa alatt a Berettyóval egyesült Sebes-Köröst veszi fel; most Egyesült- vagy Hármas-Körös név alatt Ny-nak fordul s végtelen kanyarulataival B. É-i részét a hatalmába keríti; e folyók azelőtt kiszámíthatatlan károkat okoztak s mocsaraik kigőzölgésével különféle nyavalyákat hoztak az emberekre.

Ezért már századunk elején megkezdették szabályozásukat, de tényleges eredményt csak 1856 -1870-ben értek el; a csekély esésü s lomha folyásu folyókon átvágást eszközölvén, előmozdították gyorsabb lefolyásukat; a Fekete- és Fehér-Köröst 24 km.-nyi hosszu csatornával Gyulától és Békéstől elterelték a Sebes-Körös Sárrétjét 35 km.-nyi hosszu csatornával lecsapolták, ezáltal 17000 ha. szántóföldet nyertek, a Berettyó Sárrétjét nagyrészben szintén lecsapolták; minthogy azonban az árvizek lefolyása még nem volt elég gyors, az állam a medrek mélyítését rendelte el; mely munka 1881 óta folyik. A Köröstől D-re B. egész területén nincsen semmiféle folyóviz, egyedül legdélibb csücskén kanyarog át a Tisza felé tartó Szárazér. Álló viz, az említett mocsarakon kívül, nincsen.

B. talaját főleg homok-és agyagrétegek képezik a negyedkori lerakodásokat, melyekből ősemlősök csontjai kerültek ki homok, sárga agyag és televényföld fedi. Utóbbi igen termékeny, a kitünő acélos nehéz buza termesztésére alkalmas; helyenkint szikes foltok vannak, melyek egy része használhatatlan (vakszik), más része célszerü kezelés mellett használhatóvá válik. Ásványos kincsei nincsenek s ásványos forrása csak Orosházán a Gyopáros tóban van.

Története.

Anonymus szerint a honfoglalás idejében a mai B. Marót bihari vezér birtokához tartozott s lakói kozárok vagy khazarok voltak, akiktől Tas és Szabolcs magyar vezérek vereséget szenvedtek. Később azonban Árpád és Marót közt béke köttetvén, utóbbi halála után birtoka Marót leányával együtt Zsolt fejedelemre szállt. Kevéssel utóbb épült fel Békés vára a Fehér- és Fekete-Körös egybefolyásánál. Kedvező folyóktól s erdőségektől védett fekvésénél fogva Békés vára környékén önálló megye szerveztetett. Valószínü, hogy a honfoglalás idejében ide a Zuard nemzetség telepedett le melynek alapítója Lel vezér volt. A tatárjárás után B.-ben Gyula, Endrőd s más városok gyorsan emelkedtek s a hatalmas birtokos családokban az országos hatalomnak erős támasza volt. Egyes lázadások azonban előfordultak; Hunyady János kormányzósága alatt a kalandor Fekete György fellázította B. lakosságát s Gyulát is elfoglalta, de Hunyady erejét megtörte; az 1514-iki pórháború alatt is sokat szenvedett a megye. A mohácsi vész után a kalandor szerb Car Iván vagy János (Cserni Jovan) háborgatta a vidéket, de Török Bálint legyőzte. Gyula várának bukása után (1566) B. a török hatalom alá került s az alatt nyögött 1694 dec. 12-ig, amidőn I. Lipót serege Gyulát visszafoglalta s a törökök erejét B.-ben megtörte. A török vandalizmus a régi virágzás minden nyomát kipusztitotta s csak a Rákóczy-féle háboru befejeztével történtek lépések a néptelenné vált vidék benépesítésére. Az 1715. évi 92-ik t.-c. önálló megyének rendszeresítette B.-t; III. Károly pedig a B., Csongrád és Zaránd megyékben fekvő fiskális jószágokat Harruckern János Györgynek, a hadi élelmezési bizottság fejének és udvari kamarai tanácsosnak adományozta. Az 1561-ben volt 63 község közül ekkor csak 9 lévén lakva, Harruckern minden erejével e megye felvirágoztatására törekedett s törekvéseit oly siker koronázta, hogy joggal neveztetett a vármegye újjáalkotójának. Érdemei elismeréseül III. Károly 1729-ben bárói rangra emelte és 1732-ben Békés vmegye főispánjává nevezte ki. Ő telepítette be Csaba, Szarvas, Békés, Gyoma s más községek lakóit, azokat mindenféle kedvezményekben részesítette, minek folytán csakhamar felvirágoztak. A társadalmi lendület, melyet B. Harruckern alatt nyert, oly erős és tartós volt, hogy még az 1735-iki Pero-féle parasztlázadás sem volt hátrányos befolyással s az 1848-ig nem háborított béke oly kedvező volt a megyére, hogy gazdasági élete meglepő lendületet vett. A minden téren való haladás főleg báró Wenckheim Béla érdeme, kinek vezetése alatt B. közélete minden irányban fellendült s B. az ország egyik legvagyonosabb és leghazafiasabb vármegyéjévé fejlődött. 1891-92. munkásmozgalmak törtek ki a megyében, melyek a kormány rendkivüli beavatkozását vonták maguk után.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is