Békés

nagyközség B. vmegye B.-i j.-ban, a Fehér- és Fekete-Körös összefolyásánál, (1891) 4608 házzal és 25087 magyar lak. (csak 288 német és 363 tót), kik közül 20744 helv. hitv., 2650 róm. kat., 493 gör. kel., 735 ág. evang. és 452 izrael. Lakói az óriási termékeny határon (35018 hektár) kitünő földmívelést (buza, tengeri, dohány, len), bortermelést és kertmívelést űznek, marha-, juh- és méhtenyésztésök, valamint halászatuk szintén jelentékeny; baromvásárai híresek. Van ref. gimnáziuma, alsófoku ipariskolája; járásbirósága telekkönyvi hatósággal, közjegyzősége, szolgabirói hivatala, adóhivatala, népbankja, jelentékeny téglagyárai és gőzmalmai, ipartestülete: továbbá sok közhasznu, közművelődési és társas egylete és intézete. Vasuti állomás posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. B. 7 városrészből (Malomvég, Bánhida, Ibrány, Hatház, Ujváros, Rózsatér, Szt.-Miklóstér) áll; hajdan jól megerősített vára volt a két Körös összefolyásánál, melynek biztonságát a közelfekvő Kamati vár, Földvár és Sámsonvára emelte; a várnak ma már nincs nyoma, de helyét ma is kastélynak nevezik. A magyarok bejövetelekor még nem volt meg e vár, de Szent István idejében már róla vette nevét B. vmegye; a külső vár némi nyomai a B.-i erdőben még most is látszanak. B. vára a legrégibb időben a korona birtoka volt és jó védelmi állapotban tartatott; 1241. a tatárok ostromolták. A Hunyadyak korában a várat mindinkább tulszárnyalni kezdte a gyulai vár, minek folytán védelmi tekintetben hanyatlott; fényben vesztett azért is, mert a Jagellók kora óta a főispán Gyulán lakván, a vármegye gyülései is ott tartattak. 1566-1595. a törökök tartották megszállva és hogy ellenségnek többé menedékül ne szolgálhasson, Báthori Zsigmond földig rombolá.

A vár körül, mely várispánság székhelye volt, már régebben falu keletkezett, melynek lakói a várbeli földeket művelték és őrszolgálatot tettek. Salamon idejében Géza hercegtől Péter főispánra szállt, ki a zástyi apátságra ruházta. A megye közgyüléseit itt tartá, a XV. században mezővárossá lett. Addig a korona birta s a vár királyi vár volt. A XV. század elején a Maróthyak birtokába került, később Corvin Jánosé lett, de utóbb ismét királyi vár gyanánt említik. A XVI. században Ozorai Imre a reformációt terjeszté itt s akkor gimnáziuma is volt. 1566. a várral együtt török kézre került s csak 1715. kebeleztetett vissza a megyébe (ekkor 170 család lakott benne). 1730. a szabolcsmegyei ibrányiak telepedtek le benne, ahonnan egyik városrész most is nevét viseli: 1738-39. a pestis, 1831. a kolera pusztította V. ö. Haan Lajos. B. vármegye hajdana. (Pest 1870. I. 121-130.)

Forrás: Pallas Nagylexikon