Békés Gáspár

(Kornyáti), régi békésvmegyei nemes család sarja, szül 1520., megh. 1579. Apja házában gondos nevelésben részesülve, mint Petrovich Péter apródja kezdte nyilvános életét és a Szapolyai ház szolgálatában állva egyszerű köznemesből Erdély első államférfia lett. János Zsigmond alatt erdélyi vajda és az ifjú fejedelem meghitt tanácsosa, kinek halála után ő is a fejedelemjelöltek közt szerepel. Báthory Istvánnal szemben megbukva, Miksa császár segítségével megtámadta Báthoryt, de ez a szt.-páli csatában 1575 júl. 19. seregét tönkre tette, magát B.-t pedig Szatmár várába szalasztotta. Ezután Kolozsvárra gyűlést hívott össze, melyben B -t fej- és jószágvesztésre ítélték. Hasztalan igyekezett most Báthoryval kibékülni, nem sikerült. Midőn 1570-ben Báthoryt lengyel királlyá választották s helyébe öccse Kristóf lőn a fejedelem, az ő közbenjárására Báthory kibékült B.-al, ki haláláig Báthorynak legbensőbb híve maradt, kitől lengyel nemességet nyert és lovas hadának fővezérévé tétetett. (Szádeczky Lajos Kornyáti Békés Gáspár. Tört. Életrajzok 1887.) Öccse, B. Gábor, bátyjával együtt Báthoryt a fejedelemségtől megfosztani törekedett, ki midőn B. Gáspárt kegyeibe fogadta, B. Gábor is udvarába került. Az oroszok ellen a lovasok seregében harcolva 1581-ben a pleskovi ütközetben esett el.

Forrás: Pallas Nagylexikon