Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Bekker... ----

Magyar Magyar Német Német
Bekker... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bekker

1. Ágost Emmánuel német filológus, szül. Berlinben 1785 máj. 21., megh. u. o. 1871 jún. 7., hol 1811 óta a klasszikus filológia egyetemi tanára volt. Kéziratok összehasonlítása és kiadása céljából sokat utazott és több évet töltött Olasz- és Franciaországban, valamint Angliában. Első rangú szövegkritikus, kinek kiadásai módszeres eljárás tekintetében korszakot alkotnak. Főkiadásai: Apollonii Alexandrini de pronomine liber (1811); Anecdota Graeca (1814-21, 3 köt.); Theognis (1815); Kolluthos és Tzetzés (1816); Platón (1816-23, 10 köt.); Thukydés (1821, 3 köt.); Az attikai szónokok (1822, 7 köt.); Photios (1824, 2 köt.); az Illiász szkolinojai (1825-27, 3 köt.); Aristophanés (1829, 5 köt.); Livius (1829); Festus (1831); Aristotelés (1831, 3 köt.); Harpokration és Moiris (1833); Sextus Empiricus (1842); Pollux (1846); Dio Cassius (1849, 2 köt.); Homéros (1843) stb. A Scriptores historiae byzantinae-ből 25 kötetet adott ki. Ezenkivül több kiadatlan provencal és ófrancia szövegeket (Fierabra, Aspremont, Flor és Blancheflor) tett közzé. Utolsó műve: Homerische Blätter (1863-72, 2 köt.). Életét és jellemzését l. Preussische Jahrbücher, 1872.


2. B. Ernő Emmánuel, német jogtudós, szül. Berlinben 1827., elébb greifsxaldi, majd Windscheid utódjaként, heidelbergai jogtanár. Egyideig a jónevü Kritische Vierteljahrsschrift für Gesetzgebung und Rechtswissenschaft folyóiratnak szerkesztője. Az Ihering-jubileum alkalmából az Ernst u. Scherz in unserer Wissenschaft c. művét adta ki. (Lipcse, 1892.)


3. B. Erzsébet, németalföldi írónő, született Vlissingenben 1738 júl. 24., megh. Hágában 1804 nov. 5.; férje Wolf Adorján beemster-i református pap volt. Kezdetben kisebb szatirikus művekkel lépett föl. Mindjárt első ily irányú elbeszélésével föltünést okozott. Majd nagyobb költemények, eposzok következtek (Andromache an Gamemnon s mások). Férje halála után Deken Agatával, a szellemdús írónővel szoros baráti viszonyban élt s Franciaországba mentek lakni, hol Trévouxban telepedtek le (1788). Itt írta dalgyűjteményét, Wandelungen in Bourgogne (Vándorlások Burgundiában). Végre 1798-ban visszatérve hazájába. Hágában, a fővárosban töltötte élte alkonyát, barátnőjével együtt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is