Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
bél bowel
bél gut
bél intestine
bél kernel
bél pith
bél skin
bél tharm
bel- endo-
bel- home
bel- internal
bél- intestinal
bel- és kül... our policy ...
belakatol to hasp
belakik to bank up
belakkoz to dope
belakkoz to lacquer
belakkozás varnishing
belapátol to bolt sg ...
belát to see, saw...
belátás discretion

Magyar Magyar Német Német
bél Darm (r)
belátás Ermessen (s...
belátás & é... Räson (e)
beláthatatl... unabsehbar
beláthatatl... unübersehba...
belátó einsichtig
bele & belé... hinein
bele & ebbe... darein
beleakad & ... verfangen s...
beleavatkoz... einmischen ...
beleavatkoz... mischen s. ...
belebonyoló... verstricken...
belebonyoló... verwickeln ...
belebújik schlüpfen
beleegyezés... Einwilligun...
beleegyezés... Genehmigung...
beleegyezés... Zugeständni...
beleegyezés... Zustimmung ...
beleegyezik... einwilligen...
beleegyezik... zustimmen

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Bél

Bélcső, bélcsatorna (tubus alimentarius,) a fejtől a medencéig terjedő izmos falu nyálkahártya-csőből áll, rajta helyenkint tágulatok következnek szükebb helyek után. Az izomréteg a béltartalmat hajtja tova, a nyálkahártya a felhigított pépesre átalakított tápanyagokból (chymus) a hasznavehető részeknek a felszivatását közvetíti, melyek belőle a számos tápnyirokerek (vasa chylifera) utján nagyobb nyirokerek gyökereihez jutnak. A bélcsatorna kezdeti része a szájnyilástól egész a rekeszig a tápanyagok megforgására, szétaprítására, megrepesztésére és levezetésére való (apparatus ingestionis), ennek több részei a szájüreg, garat és bárzsing; a bélcsatorna középső darabja felszívja a tápanyagokat (apparatus chylificationis), és a gyomorra és vékonybelekre oszlik; a végső rész a vastagbél, a hasznavehetetlen tápláló anyagoknak (faeces, bélsár) a kivezetéséről gondoskodik (apparatus egestionis). Kifejlődött emberben az összes tápláló csatorna körübelül 10 m. hosszú, amiből a vékonybelekre 5-5.75 méter jut; az összes bélcsatorna a test hosszát 5-6-szor mulja felül.

A tulajdonképeni bélnek a gyomor végétől számított mintegy 12 ujjnyi (32 cm.) hosszu és 3-4 cm. széles részét nyombélnek (gyomorvégi bél, tizenkettedujjnyi bél, duodenum) nevezzük. Ez hurkot képezve, eleinte vizszintesen (ramus horizontalis), azután lefelé halad (ramus decendens), majd felfelé szállva (ramus ascendens) hurkot képez, amelyben a hasnyálmirigy (pancreas) feje van befektetve s oda erősítve. E bélrész azután mintegy 5-6 méternyi (de 9-10 méter is lehet) hosszu vékonybélbe (intestinum tenue) folytatódik, amelynek felső részét éhbélnek (int. jejunum), alsó részét pedig csipőbélnek (int. ileum) nevezik. Ez utóbbi bélrészlet azután a jobboldali csipő előtt a medencében ennek u. n. csipőárkában (fossa iliaca) az 5-6 cm. átmérőjü vastagbélbe (intest. crassum) meg át; a kettő közt levő átmeneti határon billenytü van, az ugynevezett Bauhin-féle (valvula ileo coecalis s. Bauhini), amely a béltartalomnak visszafelé való haladását megakadályozza. E rész lentebb a hasban baloldalt az említett árokban az u. n. vakbéllel (int. coecum kezdődik, amelyből egy 5-10 cm hosszu, vékony, ujjszerü ügynevezett féreg-nyujtvány (processus vermicularis) lóg le, amely eltömülésekor fájdalmas és veszélyes megbetegedésnek (vakbél körüli gyulladás, perityphlitis) lehet az oka. A vakbél felfelé a hasür jobb oldalán az u. n. felszálló hurkabélbe (colon ascendens) ez a máj alatt balra hajolva (a hurkabél jobb vagy májhajlása, flexura coli dextra s. hepatica) a gyomor alsó széle alatt harántul fut a köldök szintjája felett (haránt hurkabél, colon transversum) balra lép felé s itt egy lefelé való hajlást (a hurkabél bal vagy léphajlása, flexura coli sinistra s. lienalis) csinálván, a hasür baloldalán lefelé haladó u. n. leszálló hurkabélbe (colon descendens) megy át. Ez utóbbi bél végül a bal csipőárokban a római S-hez hasonló hurkabélbe (flexura sigmoidea, S romanum) s ez ismét a medence-bejáratnál a végbélbe (int. rectum) megy át, mely utóbbi az alfelnyilással (anus, orificium ani) végződik, melynek tágultabb végrészét ampullanak (a. recti) nevezik. A vastagbelek egész hossza 2-4 méter, de kisebb is lehet. A vakbél hossza átlag 5 cm., mig a végbélé 16 cm. Ujszülöttekben a test hosszához képest hosszabb az egész bél, mint a felnőttben. Igy az ujszülöttben a test hosszának 7-8-szorosát, a felnőttben pedig csak 5-6-szorosát teszi ki. A vékonybél duodenális részletébe a máj és hasnyálmirigy rendesen egymással egyesült kivezető csövön át az emésztésre igen fontos váladékukat öntik, s ezért e részletet epés bélnek is nevezik.

Epiglottis = gégefedő; Diaphragma = rekesz-izom; Hepar seu Jecur = máj; Stomachus s. Ventriculus = gyomor; duodenum = tizenketted ujjbél (epésbél); colon transversum = haránt vastagbél (harántos remese vagy hurkabél); colon ascendens = (jobbról) felszálló hurkabél; colon descendens = (balról) leszálló hurkabél; flexura sigmoidea = s romanum = rümai S vagy sigmahajlat; intestinum rectum = végbél; sophagus = nyelőcső; trachea = légcső; larynx = gégefő; anus = végbélnyilás; Pancreas = hasnyálmirigy; ductus cysticus, epehólyagvezető; ductus hepaticus = májvezető; intestinum coecum = vakbél; processus vermicularis = féregnyúlvány; ductus pancreaticus = hasnyálmirigy kivezető féregnyúlvány;

A vékonybelek hossza változó a különböző állatokban. Ez azon sebességgel áll összefüggésben, amellyel az emésztés történik, másrészt pedig a tápláló szerek milyenségével és mennyiségével. Husevőké (carnivora) sokkal rövidebb, mint a növényevőké, ez utóbbiak közül is a kérődzőké a leghosszabb. A mindenevőké (omnivora) rövidebb, mint az utóbbiaké, mig legrövidebb a husevőké. Az emlősök és madarak tápcsatornája viszonylag hosszabb, mint az amfibiumoké (kétéltüek) és a halaké. A nyombél egyes kérődzőkben, de a cetekben, a lámában, a dromedárban és némely állatban is körteszerüen duzzadt, mig néhány emlős állatban (p. kutyában és nyulban) és a madarakban hosszu, zsákszerü csövet képez. A csontos halak duodenumának 1-100, sőt néha még több zsákszerü, u. n. pilorus függeléke van (appendices pyl.), amelyek a hasnyálmirigyet pótolják.

Az emberben nem nyilnak meg a végbélbe a hugy-ivarszervek kivezető csövei, hanem ezektől különváltan vezetik ki a tenyészésre szükséges, illetőleg benmaradás esetén az egészségre kártékony anyagokat; mig a legtöbb gerincesnél ezen említett hugy-ivarszervek a végbélbe, illetőleg egy közös kloákának nevezett ürbe nyilnak. Sőt a madarakhoz átmenetet képező csőrös állatokban (monotremata) szintén ilyen kloaka-rendszer van.

A bélcsatorna duodenális részletének hátulsó felületété közi a gerincoszlophoz, mig elülső felületét a belek többi legnagyobb részét bevonó hashártya tökéletlenül borítja be. a hasfalakat takaró hashártya (peritoneum) kettőzete a hátfal gerincoszlopi részétől gyökérszerüen előre hajolva, úgy a többi hasi szervek nagy részét, mint a beleket is bevonja s ezen hártyás kettőzeteit a hashártyának részint szalagoknak (ligamenta), részint a vékonybelekre vonatkoztatva, bélfodornak (mesenterium), vagy a kolonokra alkalmazva mezokolonnak, a rektumra alkalmazottan pedig mezorektumnak s az S romanumra használva mezosigmoideumnak nevezik. Mindezen képződmények nevezetes vér- és nyirokedényeket és nyirokmirigyeket, valamint idegedet visznek a hasüri szervekhez, és a leirt bélcsatorna-részletekhez, az edények és idegek ezen hártyás képződésekről a bélcsatorna falaira, s ezeken át a falzat szövedékébe bocsátják ágaikat, s ezek annak táplálására (edények) v. az emésztésre és felszivódásra szükséges mozgásaik kormányozására (idegek) v. végül a megemésztett tápláló anyagoknak felszivódására és a belekből a vérerekbe való tovavezetésére szolgálnak (u. n. tápnedv, chylus-edények).

A bélcsatorna szövettani szerkezete igen bonyolult ugy az emberekben, mint az állatokban. az egész csatorna falzata 4 rétegzetü. Legkivül a hashártyaboríték, az u. n. savós hártya (tunica serosa) van rajtok, erre kétrétegü, akaratunktól függetlenül működő izomréteg (u. n. sima izomsejtek rétege) következik, amelyek között az idegsejtes Auerbach-féle idegfonat (plexus myentericus A. terül el, amellyel a X. agyideg, a bolygó ideg, n. vagus) és az együttérző idegrendszer ágai (n. sympathicus) vannak egybekötve (mint azt a fiziologiai tényekből következtetni lehet), s amelyek a belek u. n. féregszerü (peristalticus) mozgásait kormányozzák.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is