Béldy

-család. (Uzoni gróf és nemes.) Régi székely család, mely nevét Béld marosmenti helységtől vette, előnevét pedig Uzon háromszéki faluról irja. A család első ismert őse Benedek, ki a XIV. század elején mint hires vitéz szerepelt. Unokája Pál 1509. vitézül viselte magát a Moldvába betörni akaró zavargók ellen, 1514. pedig Szapolyai mellett a Dósa-féle lázadást segítette leverni. Unokája I. János a Báthoriak alatt főasztalnoki és tanácsosi rangot viselt. 1599 nov. 3. a csik-szt.-domokosi határban Báthori Endre fejedelem oldalánál esett el. Fiai közül II. Kelemen a XVII. század elején szerepelt s a fejedelemséget kereső Székely Mózes hive volt. Báthori Gábor és Bethlen Gábor korában háromszéki főkapitány és tanácsur volt s 1625. mint főkapitány a székely sereg élén harcolt Brassónál Radul vajda ellen. Nejétől Bánfy Máriától származott III. Pál (l. o.), II. Rákóczi György tábornoka.

B. Pál, B. Kelemen és Losonci Bánffy Zsuzsánna fia, született 1621., megh. Jedikulában, (Törökország) 1679 vége felé. Neveltetését I. Rákóczy György udvarában nyerte; 1653. II. Rákóczy György főasztalnoka, 1655-ben háromszéki főkapitány lett és a fejedelem lengyelországi hadjáratában mint lovassági parancsnok vett részt. Rákóczy György halála után Apaffy Mihálynak egyik legbizalmasabb embere és a fejedelmi tanács tagja lett, hol Teleki Mihály és Bánffy Dénes között a békéltető szerepét játszotta. Bánffy Dénes bukása után. Teleki fondorkodásai most már B. ellen fordultak. 1676-ban azzal vádolta, hogy a fejedelem élete ellen tör és maga akarja elnyerni a fejedelmi széket. Ezért Apaffy elfogatta és börtönbe vettette, melyből kiszabadulva, Törökországba menekült. De egyik kelepcéből a másikba került, mert a porta elfogatta és 1678-ban Jedikulába záratta, hol meg is halt. Életét Deák Farkas irta meg: Uzoni Béldi Pál. Budapest 1887.) Bántffyval neje miatt való viszályát tragédiában Szigligeti Ede: Béldi Pál címen dolgozta fel. Unolkáját, B. Józsefet, fogarasvidéki főkapitányt 1770-ben grófi rangra emeltek.

Forrás: Pallas Nagylexikon